Magyarország iparági kulcsszereplővé vált: Ukrajna örülhet legjobban hazánk sikerének

Az elmúlt években jelentősen átalakult a hazai földgázpiac: Magyarország fogyasztóból regionális gázelosztó központtá vált – írta az Oeconumuson megjelent elemzésében Olekszij Anton gazdasági szakértő.

A 2025-ös adatok jól mutatják, hogy az ország szerepe egyre inkább tranzit- és elosztójellegű, miközben az import, az export és az infrastruktúra-fejlesztések is új szintre léptek.

2025-ben Magyarország 12,4 milliárd köbméter földgázt importált, ami 24%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan az export is jelentősen nőtt: 5,8 milliárd köbmétert tett ki, ami 28%-kal haladta meg a 2024-es szintet. 

A belföldi felhasználás szintén emelkedett: 2025-ben 8,9 milliárd köbméter földgázt használtunk fel, ami 4%-os növekedés. A fogyasztás legnagyobb része továbbra is a lakossághoz köthető (közel 35%), ezt követi az átalakítási szektor – elsősorban az áramtermelés –, majd az ipar.

Bár a magyar földgázkitermelés már régen túl van történelmi csúcspontján, továbbra is fontos szerepet játszik az ellátásban. 2025-ben több mint 1,6 milliárd köbméter gázt termeltek ki belföldön, ami a teljes felhasználás közel egyötödét fedezte. Ez hozzájárul az ellátásbiztonsághoz, még akkor is, ha az import továbbra is meghatározó.

Eközben látványosan nőtt az Ausztria felől érkező import, amely 2025-ben már az összes behozatal több mint ötödét adta. Ez jelentős elmozdulás a korábbi évekhez képest, és jól mutatja az ellátási útvonalak diverzifikálódását.

Románia és Horvátország szerepe mérséklődött, Ukrajna és Szlovákia felől pedig 2025-ben egyáltalán nem érkezett földgáz Magyarországra.

Az ország az orosz gázinfrastruktúrát ért támadások miatt növelte behozatalát, és ebben Magyarország fontos szerepet játszott: a magyar irányból érkező gáz az ukrán fogyasztás mintegy 14%-át fedezte. Jelentős mennyiség ment továbbá Szlovákiába is, míg a többi szomszédos országba kisebb, inkább időszakos szállítások történtek.

2025-ben több új földgázbeszerzési megállapodás is született. Az MVM hosszú távú szerződéseket kötött a Shelllel, az ENGIE-vel és az azeri SOCAR-ral, amelyek főként LNG-alapú forrásokat hoznak be a magyar rendszerbe Horvátországon, Ausztrián és Szerbián keresztül.

A 2025-ös év összességében kedvező volt a magyar földgázrendszer számára. Magyarország megerősítette regionális elosztói szerepét, nőtt a tranzitforgalom és megindult a források fokozatos diverzifikációja. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy ezek a folyamatok mennyire bizonyulnak tartósnak és miként illeszkednek az Európai Unió orosz gázimportot korlátozó terveihez.

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP