Erre az évre 4,4 százalékos inflációt prognosztizál az MNB, 2026-ban pedig 3,2 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi előrejelzéséhez képest jóval alacsonyabb lehet a jövő évi infláció - mondta a jegybank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a decemberi Inflációs jelentést ismertető online tájékoztatón.
Balatoni András közölte: erre az évre 4,4 százalékos inflációt prognosztizál az MNB, 2026-ban pedig 3,2 százalékos lehet a pénzromlás üteme, ami érdemi revízió a jegybank szeptemberi előrejelzéséhez képest, amikor 3,8 százalékos inflációra számítottak.
A lehetséges kockázatok kapcsán kulcskérdésként említette az igazgató a jövő év eleji átárazások dinamikáját, valamint az árréskorlátozás kivezetését, annak időzítését és hatásait, ami jelentősen befolyásolhatja az infláció alakulását.
A bruttó hazai termék (GDP) idén 0,5 százalékkal bővülhet, 2026-ban 2,4 százalékos, 2027-ben pedig 3,1 százalékos lehet a növekedés az MNB várakozásai szerint - jelezte a jegybank igazgatója.
Nyitókép: Balogh Zoltán
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A parlamenti képviselő Telegramon írta meg a pletykát.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Ez a mai gazdatüntetés lényege. Ezért van most Brüsszel utcáin 10 ezer gazda.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
„Nehéz nem azt gondolnom, hogy származása, családja miatt került gúnyolódások kereszttűzébe” – írta Vásárhelyi Mária szociológus.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium már korábban arról számolt be, hogy vizsgálatot indít a cég körül megsokasodott panaszok miatt.
