Donald Trump kezében a világgazdaság jövője, közeleg a sorsdöntő határidő

Július 9-éig kellene megállapodniuk az Egyesült Államokkal azoknak az országoknak és az Európai Uniónak, amelyek el szeretnék kerülni a Donald Trump amerikai elnök által még áprilisban bejelentett új vámtarifákat. Ez az EU esetében általános, 20 százalékos vámokat jelentene az Egyesült Államokba irányuló exportcikkekre, amelyet az amerikai elnök átmenetileg 10 százalékra mérsékelt a tárgyalásokra kijelölt határidőig. 

Amerika az európai járműipar és az acélipar termékeit 25, illetve 50 százalékos vámokkal sújtaná. Trump július elején tovább emelte a tétet: kilátásba helyezte, hogy kormánya 17 százalékos vámot vet ki az EU-ból származó élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre. 

Nem várható a határidőig megállapodás

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már korábban bejelentette, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között folyó kereskedelmi tárgyalások során a július 9-i határidőig várhatóan nem születik teljes körű megállapodás. Ehelyett a felek egy úgynevezett „elvi megállapodásra” törekednek. A lépés célja az, hogy elkerüljék azokat a magas vámemeléseket, amelyeket Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke helyezett kilátásba. Ezek egyes uniós termékek esetében akár 50 százalékosak is lehetnek.

Von der Leyen emlékeztetett: az EU és az Egyesült Államok közötti éves kereskedelmi forgalom eléri az 1500 milliárd eurót (közel 600 ezer milliárd forintot), így egy átfogó egyezség kidolgozása különösen összetett feladat.

Amennyiben sikerül elvi megállapodást kötnie Brüsszelnek és Washingtonnak, tovább maradnak érvényben az alacsonyabb, 10 százalékos vámtarifák – írja a Financial Times. Ennek hiányában július 10-étől életbe lépnek a 20 százalékos vámok. Abban az esetben, ha Washington azt érzékeli, hogy egy ország „nem jóhiszemű”, akkor a 20 százalékot is meghaladó vámokkal sújthatja az amerikai importot. Trump azt is el szeretné érni, hogy a szigorú uniós szabályok alól mentesüljenek az amerikai vállalatok.

Az amerikai elnök kezében a világgazdaság

Donald Trump a vámemeléseket a „nagy és gyönyörű törvénycsomag” mellett azzal indokolja, hogy az EU-nak és más országoknak jelentős a kereskedelmi többlete Washingtonnal szemben, amelynek részben az is az oka, hogy az Egyesült Államokból drágább az export az unióba, mint fordítva. A vámbejelentések hatása ugyanakkor szerteágazó hatással bír. Amerika és az Egyesült Királyság az elsők között kötötte meg az egyezséget. A részletekről még mindig keveset tudni, ugyanakkor az már kiderült, hogy a brit kormány felé elvárása az amerikai vezetésnek, hogy csökkentse ellátási láncaiban a kínai jelenlétet.

Amerika és Kína között is feszültséget okoz a vámháború. Ennek hatására jelentősen csökkent az USA-ba a kínai termékek importja, 43 százalékkal éves alapon. Donald Trump régóta azt szeretné elérni, hogy a nyugati országok csökkentsék a kínai termékektől és szolgáltatásoktól való függőségüket.

A vámháború komoly pánikot keltett a globális gazdaságban, ám a bejelentés óta a kivárás jellemzi a piacokat. A befektetők egyelőre elhalasztották beruházásaikat, több ágazatban, például a gyógyszeriparban pedig már beárazták a magasabb vámtételeket. Több nagyvállalat is elgondolkozott azon, hogy az Egyesült Államokba telepíti kapacitásainak egy részét, ezzel kikerülve a jelentős vámemeléseket. Ez ugyanakkor nem egyszerű feladat, mivel a felkapott régiókban mind a beszállítók kiválasztása, mind a szakképzett munkaerő garantálása akadályokba ütközik.

MCC-konferencia Trump gazdaságpolitikájáról

Trump visszatért, a világ újrarendeződik – de vajon mit jelent ez a pénztárcánkra, a hatalmi egyensúlyokra és a jövő gazdaságára nézve? A vámháborúk, fiskális túlköltekezések és digitális valuták viharában új világrend formálódik. Készen állsz megérteni, mi forog kockán – és hogy Magyarország hol találhatja meg benne a helyét? Ha igen a válaszod, regisztrálj és gyere el a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Közgazdasági Társaság közös szervezésű kerekasztal-beszélgetésére, és tekints te is a felszín mögé!

A kerekasztalbeszélgetés résztvevői:

• Pleschinger Gyula, az MKT elnöke, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának volt tagja
• Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, az ELTE és a Veronai Egyetem oktatója
• Sebestyén Géza, a BCE docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője
• Virág Barnabás, az MKT Versenyképességi szakosztályának elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

A beszélgetés házigazdája és moderátora:

Kolozsi Pál Péter, az MKT Pénzügyi szakosztályának elnöke, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese

Az esemény dátuma: 2025.07.10. 10:00

Az esemény helyszíne: 1113 Budapest, Tas vezér utca 3-7., MCC Scruton

Bővebb részletek és a regisztráció ITT érhető el.

Nyitókép: Yuri Gripas/EPA