Mit tehet az ország a szárazság ellen? – a szakértő válaszol

2025. június 23. 08:16

Vészesen szárad ki Magyarország, de tehetünk ellene: a vízgazdálkodás megújításán túl egyéni szinten is sokat tehetünk a szárazság ellen.

2025. június 23. 08:16
null

Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vízügyi szakértője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy vélekedett, semmi sem utal arra, hogy a 2024-es aszályos rémálomnál idén enyhébb nyarunk lenne.

Mint kifejtette, az éghajlat egyértelműen változóban van, az irány pedig nem kedvező.

A száraz évszakok várhatóan egyre hosszabbak lesznek a jövőben.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy eltűntek a többnapos, csendes esőzések, és helyettük a csapadék egyre nagyobb része heves zivatarok formájában hullik. Ez szerinte komoly problémát jelent a mezőgazdaság és a vízbázisok szempontjából is, mivel az intenzív esőzések során a víz nem tud beszivárogni a talajba, hanem gyorsan lefolyik a felszínen, és a folyókon keresztül elhagyja az országot.

A kutató elmondta: 

a hazánkban lehulló csapadék kétharmada a Kárpát-medencén kívülről származik, míg harmada keletkezik helyben. 

A lokális csapadék keletkezésének feltétele, hogy helyben is legyen elegendő vízterület.

Goda Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évszázadok során a mezőgazdasági területek növelése érdekében rengeteg vizes élőhelyet lecsapoltunk, és gyakorlatilag a Dunától a Tiszáig „mindent beszántottunk”. Most azonban szerinte éppen az ellenkezőjére lenne szükség: 

vissza kellene adni ezeket a mezőgazdasági területeket a víznek.

A kutató tájékoztatása szerint egy Tolna vármegyényi területből kellene (nem egy helyen, szerte az országban) vizes élőhelyeket kialakítani, hogy a vízháztartás egyensúlyát helyreállítsuk.

Arra a kérdésre, mit tehet az egyén vagy a lakosság a probléma enyhítésére, a szakértő úgy válaszolt, hogy az önkormányzatok és a lakosság hozzáállása kulcsfontosságú. 

Fontos lenne, hogy az emberek otthonaikban gyűjtsék az esővizet, és azt használják öntözésre a vezetékes víz vagy a kútvíz helyett.

Nyitókép: MTI/Lehoczky Péter



 

 

Összesen 43 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zsuzsa-963
2025. július 06. 15:47
A Rábán Nicknél 1930-ban három család összefogott és épített egy duzzasztót és tározót nem várva állami támogatást, hogy földjeiket öntözhessék, a három család neve Battyhány, Cziráky és Esterházy volt.
zsuzsa-963
2025. június 23. 20:44
Talán prof. Dr. Mosonyi Emil tanulmányait komolyan kellett volna venni, nagymarosi duzzasztót nem elbontani, hanem befejezni. Megépíteni az általa javasolt adonyi és fajszi vízlépcsőt a Dunán, aminek hatására megszűnne a Duna-Tisza köze talajvizének a Dunába áramlása. A Tiszán legalább a csongrádi vízlépcsőt és víztározót meg kellett volna építeni, ami hasonló lenne a Kisköre feletti Tisza-tóhoz, ami az öntözővíz biztosításán túl részben tehermentesené a Balatont a már élvezhetetlen idegenforgalomtól. Elgondolkodni a Mosonyi által javasolt záhonyi és vízlépcsőn, teljesen megépíteni a Duna-Tisza csatornát. A Duna kisvízi vízhozama Budapestnél 1000 m3/s. A Tisza kisvízi vízhozama Szolnoknál 45 m3/s. Mármost ha Budapestről 50 m3/s-t átvezetnénk a Tiszába a Duna alsóbb szakaszán 5%-al csökkenne a a kisvízi vízhozam, a Tiszáé több, mint 100 %-al nőne. Tarthatatlan, hogy Magyarországról több víz folyik ki a Dunán, Dráván, Tiszán, mint ami az országba érkezik, beleértve a csapadékot is.
zsuzsa-963
2025. június 23. 20:41
Talán prof. Dr. Mosonyi Emil tanulmányait komolyan kellett volna venni, nagymarosi duzzasztót nem elbontani, hanem befejezni. Megépíteni az általa javasolt adonyi és fajszi vízlépcsőt a Dunán, aminek hatására megszűnne a Duna-Tisza talajvizének a Dunába áramlása. A Tiszán legalább a csongrádi vízlépcsőt és víztározót meg kellett volna építeni, ami hasonló lenne a Kisköre feletti Tisza-tóhoz, ami az öntözővíz biztosításán túl részben tehermentesené a Balatont a már élvezhetetlen idegenforgalomtól. Elgondolkodni a Mosonyi által javasolt záhonyi és vízlépcsőn, teljesen megépíteni a Duna-Tisza csatornát. A Duna kisvízi vízhozama Budapestnél 1000 m3/s. A Tisza kisvízi vízhozama Szolnoknál 45 m3/s. Mármost ha Budapestről 50 m3/s-t átvezetnénk a Tiszába a Duna alsóbb szakaszán 5%-al csökkenne a a kisvízi vízhozam, a Tiszáé több, mint 100 %-al nőne. Tarthatatlan, hogy Magyarországról több víz folyik ki a Dunán, Dráván, Tiszán, mint ami az országba érkezik, beleértve a csapadékot is.
contractor-2
2025. június 23. 16:49
Egyre több a kint telelő pálmafa is az országban és jól érzik magukat. Ilyen azért régen nem volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!