Most kell résen lenni: betolta Brüsszel a magyarok orra alá a trójai falovat

Elhúzta a mézes madzagot az orrunk előtt az uniós bővítési biztos.

A magyar-ukrán relációban már van európai nyomtávú pályaszakasza Ukrajnának, nem véletlenül. Most újabb fejlesztést kap Kárpátalja.
2025 nyarának végére elkészülhet a mintegy huszonkét kilométer hosszú, európai nyomtávú (1435 milliméteres), részben új nyomvonalú vasúti összeköttetés a kárpátaljai Csap és Ungvár között.
Ezzel Ungvár lesz az első ukrán megyeszékhely, amely közvetlenül kapcsolódhat az Európai Unió hálózatához.
Már az orosz-ukrán háború kitörése előtt felvetődött, de csak az orosz agresszió után gyorsult fel érdemben az a folyamat, hogy Kijev átépítené a szovjet-orosz rendszerű, széles, 1520 milliméter nyomtávú vasúthálózatát európai szabványúra. Előbb a csomópontok és a nagyvárosok pályahálózatát alakítanák át, majd az összeköttetéseket építenék ki.
A magyar-ukrán relációban már van európai nyomtávú pályaszakasza Ukrajnának, persze nem véletlenül. 49 kilométer hosszban Csaptól Munkácsig, illetve 1520/1435 milliméteres kettős nyomtávú vágányon lehet eljutni a határ mentén Csaptól Beregszászon át Nevetlenfaluig, emlékeztet az Indóház nevű szakportál.
A most épülő, európai uniós forrásokból épülő vasútvonalnak köszönhetően viszont
létrejöhet a Budapest–Ungvár–Budapest, a Bécs–Ungvár–Bécs, valamint a Kassa–Ungvár–Kassa viszonylat, már ami a személyszállítást illeti.
Az Ukrzaliznicja (állami vasúttársaság) pénzügyi osztályának igazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „előzetes tervek szerint a Csap–Ungvár szakaszon az új nyomtávon két Budapest–Ungvár–Budapest, egy Bécs–Ungvár–Bécs, egy Ungvár–Budapest–Ungvár, illetőleg két Kassa–Ungvár–Kassa járat fog közlekedni”, olvasható a Világgazdaság szemléjében.
Mindazonáltal Kijev a teherforgalom megindulásában is reménykedik. Itt azonban még vannak akadályok: leginkább a fejletlen határinfrastruktúra. Az útlevél- és vámellenőrzés jelenleg Csapon történik, de tárgyalásokat folytatnak arról, hogy ez átkerüljön Ungvárra.
Korábban Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára bejelentette: már az idén szeretnék beindítani a vasúti közlekedést Budapest és Ungvár, valamint Budapest és Beregszász között, továbbá sűríteni akarják a már meglévő Budapest–Munkács járatot, így „közelebb hozva” Kárpátalját Magyarországhoz.
Nyílt titok, a Regiojet szeretne az első olyan társaság lenni, amelynek szerelvényei egészen Ungvárig közlekednek.
Az osztrák államvasút, az ÖBB is fontolgatja ülőhelyes járatok indítását Kárpátaljára.
De visszatérve a csehekre: a háború miatt már 2022-ben kiépült a közvetlen járat a Prága–Przemyśl útvonalon, először humanitárius járatként, majd pedig kereskedelmiként. A lengyel városban át lehet szállni az ukrán vonatokra, azokkal pedig el lehet jutni mások mellett Lembergbe (Lviv), Kijevbe, Dnyipróba, Zaporizzsjába. Egy éve pedig Prága–Kassa–Csap útvonalon közvetlenül közlekedő vonatokat is indít Ukrajnába a Regiojet.
Ami a közeljövőt illeti: Kijev fejlesztési iránya Nyugat, ennek megfelelően jövőre már elkezdődhet a Csernyivci–Suceava közötti vasútvonal építése, ezzel európai nyomtávú kötöttpályás kapcsolat épülne ki Ukrajna és Románia között. A projekt finanszírozása részben az Európai Unió „Connecting Europe Facility” (CEF) programján keresztül történik, míg a fennmaradó részt az ukrán állami költségvetés fedezi. Továbbá csőben vannak vasútfelújítási projektek (a lengyel határ megközelítése érdekében), illetve a balti vasúti hálózathoz történő csatlakozás.
Ezt is ajánljuk a témában
Elhúzta a mézes madzagot az orrunk előtt az uniós bővítési biztos.
Nyitókép forrása: AFP (illusztráció)