Térképen az ukrán terjeszkedés: Magyarország is érintett a projektben, azonban a csehek nyomulnak leginkább

2025. május 22. 05:48

A magyar-ukrán relációban már van európai nyomtávú pályaszakasza Ukrajnának, nem véletlenül. Most újabb fejlesztést kap Kárpátalja.

2025. május 22. 05:48
null
Nagy Gábor
Nagy Gábor

2025 nyarának végére elkészülhet a mintegy huszonkét kilométer hosszú, európai nyomtávú (1435 milliméteres), részben új nyomvonalú vasúti összeköttetés a kárpátaljai Csap és Ungvár között.

Ezzel Ungvár lesz az első ukrán megyeszékhely, amely közvetlenül kapcsolódhat az Európai Unió hálózatához.

Már meglévő, épülő és tervezett európai nyomtávú (1435 milliméteres) vasútvonalak Kárpátalján, Ukrajnában

Már az orosz-ukrán háború kitörése előtt felvetődött, de csak az orosz agresszió után gyorsult fel érdemben az a folyamat, hogy Kijev átépítené a szovjet-orosz rendszerű, széles, 1520 milliméter nyomtávú vasúthálózatát európai szabványúra. Előbb a csomópontok és a nagyvárosok pályahálózatát alakítanák át, majd az összeköttetéseket építenék ki.

A magyar-ukrán relációban már van európai nyomtávú pályaszakasza Ukrajnának, persze nem véletlenül. 49 kilométer hosszban Csaptól Munkácsig, illetve 1520/1435 milliméteres kettős nyomtávú vágányon lehet eljutni a határ mentén Csaptól Beregszászon át Nevetlenfaluig, emlékeztet az Indóház nevű szakportál.

A most épülő, európai uniós forrásokból épülő vasútvonalnak köszönhetően viszont

létrejöhet a Budapest–Ungvár–Budapest, a Bécs–Ungvár–Bécs, valamint a Kassa–Ungvár–Kassa viszonylat, már ami a személyszállítást illeti.

Az Ukrzaliznicja (állami vasúttársaság) pénzügyi osztályának igazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „előzetes tervek szerint a Csap–Ungvár szakaszon az új nyomtávon két Budapest–Ungvár–Budapest, egy Bécs–Ungvár–Bécs, egy Ungvár–Budapest–Ungvár, illetőleg két Kassa–Ungvár–Kassa járat fog közlekedni”, olvasható a Világgazdaság szemléjében.

Mindazonáltal Kijev a teherforgalom megindulásában is reménykedik. Itt azonban még vannak akadályok: leginkább a fejletlen határinfrastruktúra. Az útlevél- és vámellenőrzés jelenleg Csapon történik, de tárgyalásokat folytatnak arról, hogy ez átkerüljön Ungvárra.

És vannak jelentős veszélyforrások is:
 

  • Brüsszel jelentősen át akarja alakítani az EU költségvetését. A fél évszázada elkülönítve kezelt agrártámogatási rendszert, valamint a kohéziós és más alapokat az Európai Bizottság egy nagy pénzügyi alapba vonná össze, a pénzek, támogatások elosztásáról pedig központilag döntenének az uniós intézmények.
  • Az agrártámogatási rendszer átalakításához kapcsolódóan a termelők régóta Ukrajna európai uniós csatlakozása, valamint az onnan érkező, igen silány minőségű és nagy mennyiségű élelmiszerek és alapanyagok behozatala ellen.
  • A magyar munkaerőpiacot is felborítaná Kijev gyorsított EU-csatlakozása: jóval magasabb a minimálbér és az átlagbér mint Ukrajnában, de ezek a tagállamok képesek az alacsonyabb képzettséget igénylő munkaköröket is hazai munkavállalókkal betölteni. Ám amennyiben a kisebb bérigényű ukrán munkavállalók elárasztanák a piacot, az felborítaná a jelenlegi egyensúlyt, és a magyar munkavállalók csak bérveszteséggel tudnának versenyezni az érkező konkurenciával.

Korábban Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára bejelentette: már az idén szeretnék beindítani a vasúti közlekedést Budapest és Ungvár, valamint Budapest és Beregszász között, továbbá sűríteni akarják a már meglévő Budapest–Munkács járatot, így „közelebb hozva” Kárpátalját Magyarországhoz.

Nyomul a cseh magánvasút: a Regiojet

Nyílt titok, a Regiojet szeretne az első olyan társaság lenni, amelynek szerelvényei egészen Ungvárig közlekednek.

Az osztrák államvasút, az ÖBB is fontolgatja ülőhelyes járatok indítását Kárpátaljára.

 

De visszatérve a csehekre: a háború miatt már 2022-ben kiépült a közvetlen járat a Prága–Przemyśl útvonalon, először humanitárius járatként, majd pedig kereskedelmiként. A lengyel városban át lehet szállni az ukrán vonatokra, azokkal pedig el lehet jutni mások mellett Lembergbe (Lviv), Kijevbe, Dnyipróba, Zaporizzsjába. Egy éve pedig Prága–Kassa–Csap útvonalon közvetlenül közlekedő vonatokat is indít Ukrajnába a Regiojet.

Ami a közeljövőt illeti: Kijev fejlesztési iránya Nyugat, ennek megfelelően jövőre már elkezdődhet a Csernyivci–Suceava közötti vasútvonal építése, ezzel európai nyomtávú kötöttpályás kapcsolat épülne ki Ukrajna és Románia között. A projekt finanszírozása részben az Európai Unió „Connecting Europe Facility” (CEF) programján keresztül történik, míg a fennmaradó részt az ukrán állami költségvetés fedezi. Továbbá csőben vannak vasútfelújítási projektek (a lengyel határ megközelítése érdekében), illetve a balti vasúti hálózathoz történő csatlakozás.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép forrása: AFP (illusztráció)


 

 

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Obsitos Technikus
2025. május 22. 08:40
Legalább lesz, amit átvegyen a MÁV meg a CFR a háború után.
Dixtroy
2025. május 22. 08:31
Nevetlenfolu ciril betűkkel. Eh.
pipa89
2025. május 22. 07:34
Az ukrajnai csatlakozás farvizén garantáltan kifoszt minket a FED-alapító, blackrockos SZUPERTŐKE. Ugyanoda jutunk, mint a brit birodalom anno, mint az USA most: a petrodolláros háborúkra és védelmi iparra összerakott közpénzszivattyú (védelmi büdzsék felhizlalása, háborúk kirobbantása, hitelkihelyezés és inflációs pénzégetés) már Brüsszelre van kötve. Ha valaki még hisz abban, hogy itt a nemzeti tőke (cseh, osztrák) húzza a hasznot, az valamiféle mákonyos lázban leledzik.
ergo07-2
2025. május 22. 06:13
Sokak nyernek Ukrajnával, csak mi veszítünk, úgy tűnik
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!