Ezzel nehéz lesz vitatkozni: még a hivatalos uniós statisztika szerint is a dobogón Magyarország

Málta és Luxemburg után a magyarok fizetik a legkevesebbet az áramszolgáltatásért.

Különösen annak fényében, hogy egyes kritikák szerint a magyarországi dolgozók nem tesznek mást, csak csavarokat tekergetnek százéves csavarhúzóval.
Arthur C. Clarke szerint bármilyen kellően fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától. Magyarország a jelek szerint hatékonyan használta a mágiát, hiszen szinte hihetetlen eredményeket ért el high-tech alkalmazása, gyártása és exportja terén. Különösen annak fényében, hogy egyes kritikák szerint a magyarországi dolgozók nem tesznek mást, csak csavarokat tekergetnek százéves csavarhúzóval.
A magyar high-tech-export értéke a 2009-es 13 milliárd euróról 2022-re 21 milliárd euró fölé emelkedett. Ez 61 százalékos növekedés.
Mindez természetesen nem következhetett volna be a tudásintenzív high-tech szektorban alkalmazottak számának jelentős növekedése nélkül. 2009-ben 87 ezer munkavállalót alkalmazott ez a terület, 2023-ban már 185 ezret, ami 114 százalékos bővülést jelent. Azaz a legfrissebb számok alapján több mint kétszer annyian dolgoznak a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő szektorban, mint 2010 előtt.
Azt talán még a fentiek fényében sem gondolnánk, hogy Budapest Európa technológia- és tudásintenzív vállalatainak a kedvenc városa. Fővárosunk 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is a legmagasabb foglalkoztatási arányt mutatta az e területen alkalmazott dolgozók részaránya tekintetében 505 európai régió közül. Bár 2023-ban Prága előttünk végzett, Budapestnek az ezüstérem miatt sincsen oka szégyenkezni. Mi pedig duplán lehetünk büszkék, hiszen az első húsz régió között Pest vármegyét is megtalálhatjuk.