Magyarország jövőképessége megmérettetett – az eredményre pedig joggal lehetünk büszkék

A szerző közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője

A Jövőképesség Index érdekes és egyedi szemléletű betekintést enged hazánk és a többi OECD ország jövőre való felkészültségének kristálygömbjébe.

Huszonkét kristálygömb

A Jövőképesség Index 22 darab körültekintően kiválasztott mutatószám segítségével ad holisztikus képet egy ország potenciáljáról. Az elemzés során nem csak az egyes indikátorok legfrissebb értékeit, de ezek tendenciáit is figyelembe vették a kutatók.  A mérőszámok magas száma ráadásul lehetővé tette azt is, hogy a teljes kép bemutatása mellett négy részindexeket, valamint ezek alindexeit is meghatározzák a Jövőképesség Obszervatórium munkatársai. 

A négy részindex, illetve az alindexek a következő struktúrát követik:

• Egyensúly és egészség
  • Életkilátások (várható élettartam, túlzott alkoholfogyasztás, antidepresszáns-fogyasztás)
• Gondoskodás és generativitás
  • Anyagi gyarapodás (átlagbér, termelékenység, vagyoni egyenlőtlenségek)
  • Önfenntartás (foglalkoztatási ráta, időskori függőségi ráta, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya)
• Kötődés és közösség
  • Család (egyszemélyes háztartások, termékenységi ráta)
  • Kötődés (szavazati jogukkal élők, vallásosság)
• Béke és rend
  • Biztonság (Globális Béke Index, energiaimport-függőség, ökológiai egyensúly)
    • Eszközök (megújuló vízforrások, államadósság, beruházási ráta)
• Funkcionalitás (bruttó nemzeti jövedelem, Globális Innovációs Index, internetet használók aránya)

A felhasznált mutatók száma alapján a Jövőképesség Index az elismert nemzetközi indikátorok mezőnyében is tekintélyt parancsol magának, hiszen

vagy a World Economic Forum Inclusive Development Indexe, mely 12 indikátor alapján kerül meghatározásra. 

A jó jövőbe vezető utat a gyermekek mutatják

Magyarország a 2024-es Jövőképesség Index több komponensében is kiválóan szerepelt, ám mindenképpen külön érdemes kiemelni a Család alindexben elért teljesítményünket.

Míg a magyar termékenységi ráta 0,25-tel emelkedett 2010 óta (magyarul négy családonként eggyel több gyermek született 2024-ben, mint 2010-ben), addig a legtöbb ország mutatója csökkent ugyanezen időszak alatt. Izlandon 0,6-del lett kisebb az indikátor értéke, de Norvégiában, Finnországban és Mexikóban is közel ennyivel. 

Mindezek eredőjeként a dinamikus teljesítmény mutatónk az ötödik legjobb lett a vizsgált országok közül. Csak Izrael, Törökország, Csehország és Szlovákia kapott nálunk jobb minősítést. 

Család, kötődés és eszközök

A fentiek után nem meglepő, hogy a Család alindexünk a 10. legjobb az OECD országok között. De ugyancsak 10. helyen vagyunk a Kötődés alindex tekintetében, míg az Eszközök alindexünk a 8. legjobb. 

Összességében Magyarország a 14. helyen áll a négy pillér alapján kialakított rangsorban. Ez egyben komoly előrelépést jelent, hiszen 2022-ben az egyébként ugyancsak jónak tekinthető 18. helyen voltunk, azaz két év alatt négy helyet javítottunk. Egyben olyan országokat utasítottunk magunk mögé, mint Ausztria, Svédország, Németország, Belgium és Franciaország. 

Magyarország helyezése a rész- és alindexek tekintetében a következő: 

1. Egyensúly és egészség: 18.
2. Életkilátások: 18.
3. Gondoskodás és generativitás: 22. 
4. Anyagi gyarapodás: 28. 
5. Önfenntartás: 16. 
6. Kötődés és közösség: 7. 
7. Család: 10. 
8. Kötődés: 10. 
9. Béke és rend: 18. 
10. Biztonság: 23. 
11. Eszközök: 8. 
12. Funkcionalitás: 28. 

Ahogyan a számok is mutatják: ha még optimistábban szeretnénk a jövőbe tekinteni, akkor az anyagi gyarapodás és a funkcionalitás terén érdemes javítani a teljesítményünkön. 

Nyitókép: AI-illusztráció