Budapesten gyűltek össze a kriptoanarchisták – és megmutatták, milyen jövő vár ránk

Egyre több óriásvállalat foglalkozik a blokkláncokkal és a tokenizációval, mind a pénzügyi, mind az autóipari, mind pedig az élelmiszeripari területen. A blokklánc-technológia nem kizárólag a kriptoeszközöket, a bitcoint, vagy hasonló valutákat jelent, ennél sokkal többet. Erről is volt szó csütörtökön a Mosaic Galaxy szervezte konferencián, Budapesten. A Bankchain.hu fantázianevű rendezvényen a technológia hazai képviselői, ügyvédek, fejlesztők és bankvezetők gyűltek össze, hogy megvitassák, merre tart a világ.  

Röviden összefoglalva a résztvevők úgy látják, hogy a blokklánc-technológia új korszakot nyit a pénzügyi szektorban, csökkentve a költségeket, növelve a biztonságot, és lehetővé téve a gyorsabb, megbízhatóbb és hatékonyabb banki szolgáltatásokat.

Punkok és anarchisták

Vidákovics Attila, a Mosaic Galaxy alapítója előadását azzal kezdte: ők „a kriptoanarchisták, vagy más néven cypherpunkok.” Itt azokra a fejlesztőkre, szakértőkre gondolt, akik a kezdetektől foglalkoznak a decentralizált rendszerekkel. Mint rámutatott: a blokklánc-technológia már a harmadik generációjánál tart, egyre jobban közelít ahhoz, amellyel már a nagyvállalatok is képesek dolgozni, sőt, sokan már el is kezdték a munkát.  

Változnak a bizalmi igények is: az MI, a deep fake videók és átverős telefonhívások korában már jelentősen felértékelődött a biztonságos kommunikációs csatornák használata. Változott a geopolitikai helyzet is. Emlékeztetett: Oroszországot egyik pillanatról a másikra kapcsolták le a világ legnagyobb fizetési rendszeréről. Azóta ők többnyire kriptoeszközökkel kereskednek. Óriási mértékben nőtt az orosz kriptobányászok száma, az állam pedig ösztönzi is őket, olcsó áramszolgáltatással és immár jogszabályokkal is.  

Nagy cégek is elkezdtek ráeszmélni a változásokra

Jól mutatja, mekkora igény van a technológiára, a tokenizációra, hogy már olyan nagy centralizált szolgáltatók is elkezdtek foglalkozni a lehetőséggel, mint például a Visa és a MasterCard, de a J.P. Morgan is elkezdett nyitni a web3 világára. A Walmart élelmiszerbiztonsági rendszere is ezen a technológián alapul. A Microsoft Azure már intergrálta az Ethereum hálózatot, a Deloitte okosszerződéseket tart rajta, a KPMG is digitális eszközöket kezel ugyanitt. A Toyota is blokklánctechnológián alapuló NFT-ket gyárt az új autókhoz, amelyek kizárólag a tulajdonosoknak adnak engedélyeket, illetve aki még a kocsi használója, annak plusz NFT-t generál. 

A blokkláncok már a hadseregeket is meghódítják

Kommunikációs feladatoknál már egyre több hadsereg használja a blokklánc-technológiát. Egy katonai műveletnél rengeteg információ keletkezik, hatalmas adatmennyiség, amelyet rendkívül gyorsan kell feldolgozni. Bárkányi Pál, az ITSec Area vezérigazgatója előadásában elárulta, hogy ezek a katonai információk korlátozott hozzáférést és titkosított tárolást igényelnek. Ezeket az információkat a blokklánc képes megfelelően kezelni.  

Fontos a szabályozás

Természetesen, még egy decentralizált világban is szükség van szabályokra. Mint arra előadásában Pajor Dávid, a PwD Consulting Hungary Kft. ügyvédje rámutatott: az unióban már létezik szabályozás a kriptoeszközökre. Elsősorban a pénzmosás megelőzése és a nyomon követhetőség biztosítása volt a cél. Európában gyakorlatilag már most létrejött egy egységes szabályozás, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol tagállamonként eltérő a jogi környezet. „Ha Ázsiára tekintünk, ott pedig nem tudni, mikor tiltják-be valamelyik kriptovalutát” – húzta alá.  

Az Európai Parlament 2023 áprilisában fogadta el az úgynevezett MiCA rendeletet, azaz a Markets in Crypto-Assets regulation (Kriptoeszközök Piacairól szóló rendelet) elnevezésű jogszabályt. Ennek bizonyos részei idén januártól léptek életbe, a szolgáltatókra nézve. A lényege, hogy csak engedéllyel végezhető kritpoeszközökre vonatkozó szolgáltatás, például hitelintézet vagy befektetési vállalat által. A magyar szabályozás átemelte a MiCA szabályait, gyakorlatilag ezt tekintik irányadónak. 

Még várni kell a tényleges találkozókra

Molnár Péter, a Mosaic Galaxy társalapítója és technológiai vezetője úgy fogalmazott, hogy egy hidat szeretnének képezni a hagyományos pénzügyi rendszerek és a blokklánc-alapú pénzügyi világ között. A cégvezető a Mandinernek elárulta: ténylegesen arra, hogy a felhasználók, azaz 

Vidákovics Attila hozzátette: a blokklánc-technológia alapjaiban alakítja át a pénzügyi szektort, jelentős hatékonyságnövekedést és biztonságot nyújtva mind az intézmények, mind az ügyfelek számára. Az egyik legfontosabb előnye az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése, amely az „egyetlen igazságforrás” elvére épül. A megváltoztathatatlan és átlátható adatkezelés révén csökkennek a tranzakciós költségek, gyorsabbá válik az elszámolás, és megszűnnek a manuális adatellenőrzésből adódó hibák.

Nyitókép: Satoshi Nakamoto, a Bitcoin feltételezett atyjának szobra Budapesten, Fotó: Balaton József/MTI/MTVA