Zelenszkij lépése az őskorba lökheti Európát

Január eleje óta immár egyetlen működő gázvezeték köti össze Oroszországot az Európai Unióval. A Török Áramlaton keresztül érkezik többek között gáz Bulgáriába, Montenegróba, Szerbiába, Magyarországra és immár Szlovákiába is földgáz. Ukrajna ugyanis január elsejével egyszerűen leállította az országán keresztül futó Testvériség gázvezetéken keresztül az orosz gáztranzitot. A döntés mind az orosz, mind az ukrán félnek rossz, illetve Európának is árt, hiszen a lépésre ismét megugrott a gáz tőzsdei ára. A leállás elsősorban Moldovában – illetve még pontosabban a szakadár Transznisztriában – okozott rendkívüli állapotokat, ahol többek között arra kérték az embereket, hogy terítsenek pokrócokat az ablakokra és öltözzenek otthonukban is melegen. Szerencsére az elmúlt napokban néhány rendkívüli intézkedéssel úgy tűnik, ott is enyhül a káosz.

Lesz gáz, csak kérdés, mennyiért?

Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója ugyanakkor a Mandinernek rámutatott: Magyarország ellátása nincs veszélyben, hiszen a Török Áramlat gázvezeték és a Barátság kőolajvezeték működőképességének fenntartására az Európai Bizottság és Ukrajna garanciát vállalt. Ezt január végén, a brüsszeli döntés után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette. 

– írta akkor közösségi oldalán a tárcavezető.

Toldi Ottó kiemelte: ez jó hír, hiszen emlékszünk arra, amikor 2024 nyarán az ukránok Lukoilt érintő szankciója miatt egy hónapig kevesebb kőolaj érkezett a Mol finomítóiba, illetve arra, hogy nem is olyan régen az oroszok egy Török Áramlat elleni ukrán dróntámadást hiúsítottak meg. „Magyarország földgázellátása a Török Áramlat kiesése esetén is biztosítható a kiemelkedően magas betárolt földgáztartalékok felhasználásával, valamint a minket az európai gázpiachoz kapcsoló határkeresztező vezetékek segítségével. Csak nyilván – ebben az utóbbi esetben – sokkal drágábban” – tette hozzá a kutató. 

Mint ismert, az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború három évvel ezelőtti kipattanása után publikálta a RePowerEU tervet, amiben célként tűzte ki, hogy a 2022-es év végére 66 százalékkal csökkenti az orosz gáz importját, 2023 év végére pedig teljesen függetlenné válik tőle. 

Eközben most az EU-ban mértékadó holland gáztőzsdén (TTF) az árazás több, mint kétszerese a 2024 márciusinak, és négyszerese a háború előttinek. A cikk írásakor 55 EUR/MWh felett járt a jegyzés. Az európai gáztárolókból sokkal több fogyott, mint tavaly ilyenkor. A földgázerőművek is nagyjából 30 százalékkal többet fogyasztottak a gyenge nap- és szélerőművi teljesítés miatt. Ráadásul sem Norvégia, sem Észak-Afrika, sem az Öböl-menti országok, sem az USA nem tud rövidtávon több gázt hozni Európába.

„Így a Bizottság álmaihoz képes ma is, 2025 elején, mind a vezetékes gáz, mind az LNG 20 százaléka Oroszországból jön, összesen 42 milliárd m3 a 2024-es évben. E nélkül akár a 70-100 EUR/MWh ártartományba is emelkedhet a gázár Európában. Nos, ebből a Testvériség leállásával kiesett 13,5 milliárd köbméter földgáz és egy 41 milliárd köbméter/év szállítási kapacitású vezeték, a Török Áramlat veszélyeztetésével még kieshetett volna 6,6 milliárd köbméternyi mennyiség és 8,8 milliárd köbméteres szállítási kapacitás” – mondta Toldi Ottó. Hozzátette: „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta egyébként, hogy a Bizottság egy intésére hajlandó tárgyalni az oroszokkal a Testvériség működéséről, ezért itt bizony egyértelmű, hogy valójában ki a hunyó. Tovább folytatódik az a politika, ami már csúnyán megbukott a közelmúltban, a szülőhelyén Németországban, megbukott Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban és megbukott Ausztriában is. A Bizottság úgy győz a tagállamok ellen, hogy lassan már nincs katonája”.

Szintén Zelenszkij elnök jelentette be azt is, hogy az ukrajnai infrastruktúrán keresztül esetleg érkezhetne azerbajdzsáni gáz is Európába. 

„Közép- és hosszútávon bizonyosan alternatíva, és fontos diverzifikációs lehetőség lesz az azeri gáz, és tágabb értelemben az egész Közép-Keleti régió szénhidrogén készlete. Egyelőre száz millió köbméteres nagyságrendben érkezik az ebből a régióból származó gáz, az orosz gáz kiváltásához viszont több tíz milliárd köbméteres kapacitásra lenne szükség. Tehát ki kell alakítani mielőbb a megfelelő infrastruktúrát” – húzta alá a szakértő.

Meddig tarthat ki Európa?

Toldi Ottó szerint ott tartunk lassan, mint ősember elődeink, hogy erőteljesen függ minden attól, hogy hogyan folytatódik a tél. Miután rövidtávon sem Norvégia, sem Észak-Afrika, sem az Öböl-menti országok, sem az USA nem tud több gázt hozni Európába, ha hideg lesz akkor tovább emelkednek majd a földgáz árak elérhetik akár 70-100  euró körüli értéket is a jegyzés a gáztőzsdén. „Ebben az esetben a magas európai árak az ázsiai piacról is elszívhatják az LNG-t, de egyre reálisabb forgatókönyv az oroszokkal való tárgyalások újrakezdése. A német AfD már egyenesen az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékek újbóli üzembe helyezését ígéri, de ott van a Belorusszián és Lengyelországon keresztül orosz gázt Németországba szállító Yamal vezeték és persze a Testvériség is, melyek rövid idő alatt beüzemelhetők lennének” – húzta alá az MCC vezető kutatója.

Ukrajna gázt nem ad, de az áramra igényt tart

Ukrajna Magyarországgal és Szlovákiával szembeni barátságtalan lépései azért is érthetetlenek, mert épp ettől a két országtól kapja a legtöbb áramot Kijev. Éppen ezért nem túl korrekt ezt a lépés Kijevtől.

Toldi Ottó ezzel kapcsolatban hozzátette: Magyarország, Szlovákiához és Lengyelországhoz hasonlóan az EU-ban megtermelt áramot továbbítja Ukrajnába a saját nagyfeszültségű vezetékhálózatán át az európai energiaszolidaritási egyezménynek megfelelően. Az ukránok orosz kőolajat és földgázt érintő lépései – a tranzitdíj sokszori emelése, a kompresszorállomások támadása, csapelzárás – után Szlovákia kilátásba helyezett hasonló válaszlépéseket. 

 
Végezetül felmerül a kérdés, hogy meddig maradhatnak fel ilyen árazások mellett a csökkentett hazai rezsiárak. Toldi Ottó aláhúzta: a kormány az energiaellátást – legalábbis a lakossági szektorban – mindig is közszolgáltatásnak tekintette, ahol a piaci szabályok korlátozottan érvényesülhetnek. A lakossági rezsi ezért Magyarországon nem piaci, hanem politikai döntés kérdése, ezért vannak a legalacsonyabbak között az EU-ban. Biztosak lehetünk benne, ha a kormányon múlik a rezsicsökkentett árak fennmaradnak.

Nyitókép: Klaudia Radecka / NurPhoto / NurPhoto via AFP

***