A republiánus kampány volt a kriptoipar legjobb befektetése. A dollárt szinte ész nélkül veszik, míg a részvénypiac már túlfeszítettnek tűnik.
Egy hete tart a Trump-láz a tengerentúli tőzsdéken. A választás napján leszakadt Cboe VIX félelemindex azóta is morzsolódik, mintha csak eltűnt volna a kockázat a piacról. Bármilyen jó is a hangulat a parketten, azért nem mindenki ünnepel: például Warren Buffett tőzsdeguru nagyban menti a pénzét a túlfeszített részvényiacról. Ha nem is köszönnek be még a medvék, már érik a korrekció.
A kriptoipar a választási ciklus egyik legnagyobb költekezője volt, 170 millió dollárral támogatva a republikánus jelölteket. A befektetés átütő sikert aratott: 58 jelölt közül 50 nyert. A lelkesedés a piacra is átragadt, a Bitcoin ára vasárnap rekordra emelkedett, először érve el a 80 ezer dolláros szintet. Most a kriptovilág azt várja, hogy Donald Trump megválasztott elnök és a következő kongresszus megvalósítja azt, amire régóta vágyik a szektor: olyan szabályokat, amelyek másképp kezelik a kriptotőzsdéket, mint a Wall Streetet.
Trump megfogadta, hogy enyhíti a kriptográfia szabályozási terheit, és tartalékot hoz létre az ország Bitcoin-ellátására. A kongresszus hamarosan tele lesz törvényhozókkal – fiatalokkal és idősekkel –, akik úgy vélik, hogy a kriptovaluta egy egyedülálló eszközosztály, amelyet nem szabad úgy szabályozni, mint a részvényeket és kötvényeket.
Bár a kampányban a republikánusok gyengébb dollárt ígértek, ami támogatja az amerikai exportot, a zöldhasú évek óta nem volt ekkora formában, mint éppen most. A dollár féléves csúcsra futott az euróval szemben, míg a feltörekvő piaci devizákat szinte letarolta. Köztük a magyar forintot is, mely az amerikai dollárral szemben kétéves mélypontra zuhant. Csekély vígasz a hazai befektetőknek, hogy a lengyel zloty is osztozik a devizapiaci vesszőfutásban.
A dollár felívelése azzal hozható összefüggésbe, hogy a Wall Street Donald Trumpban egy költekező elnököt lát, aki várhatóan még a demokratáknál is pazarlóbb adminisztrációt hoz létre.
Választási ígéretei költségvetési hiánnyal fenyegetnek, ami az infláció meglódulásával járhat. Emiatt a piac azt árazza, hogy elakad az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatcsökkentési periódusa. Márpedig a dollár akkor tudna érdemben gyengülni, ha a jegybankárok kivágnák alóla a kamatot. Persze, megpróbálhatja Donald Trump, hogy nyomást gyakorol a Fedre, ám ehhez kevés az eszköze, mivel ciklusa első évében nem lesznek betöltendő helyek a Fed igazgatóságában. Jerome Powellt pedig nem tudja leváltani, ez már 2018-ben sem sikerült. És a Fed-elnök megmondta: önként nem távozik, csak akkor nem tölti ki 2026-ig tartó ciklusát, ha meghal.
Bár a tengerentúli tőzsdék egy hete Trump-lázban égnek, mégis feltűnő, hogy a világon a legtöbb befektető által követett Warren Buffett a pénzügyi válság óta nem vont ki annyi készpénzt a részvénypiacról, mint éppen most. A Berkshire Hathaway 325 milliárd dollárt tart készpénzben, illetve azzal egyenértékű eszközökben, többnyire kincstárjegyekben.
Van egy klasszikus Buffett-mutató, amelyet az omahai orákulum egyszer a legjobb mérőszámnak nevezett arra, hogy hol állnak az értékelések egy adott pillanatban. Nevezetesen az összes tőzsdén jegyzett részvény arányát az amerikai gazdaság méretéhez hasonlítja. Nos, ha a Wilshire 5000 indexet tekintjük proxynak, akkor most 200 százalék körül van ez a szignál, vagyis a részvénypiac most feszítettebb, mint a technológiai buborék csúcsán.
Nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai kincstárjegyek most többet ígérnek biztonságosan, mint a kockázatos részvények várható hozama. Talán nem véletlen, hogy Buffett ennyi zsetont levett az asztalról.
A Terror Háza Múzeum főigazgatójával értékeltük az amerikai elnökválasztás eredményét, várható hatását az európai politikára, emellett beszéltünk a hazai jobboldal állapotáról, Orbán Viktor új kihívójáról és Szájer József visszatéréséről is.
Az Európai Unió gazdasági versenyképességének jövőjét megalapozó sürgős cselekvési tervet fogadtak el a nyugati szövetségi rendszer legnagyobb találkozóján Budapesten. Hazánk példátlan diplomáciai sikert ért el.
Donald Trump fölényes győzelme új szeleket hoz a viharos európai vizekre: elnökké választásának legfontosabb hozadéka Magyarország és az egész kontinens számára az orosz–ukrán háború beígért lezárása lehet. A békéért tett lépésekkel a magyar kormány európai pozícióját is alapjaiban változtatja meg.
Donald Trump a modern amerikai történelem legnagyobb politikai visszatérését produkálta. 2016 után újra tévedtek a felmérések: a szorosnak jósolt verseny helyett a republikánus jelölt letarolta a billegő államokat.
Donald Trump két évig, a félidős kongresszusi választásokig a végrehajtó hatalom és a törvényhozási többség birtokában korlátok nélkül megvalósíthatja programját.
Botrány az Európai Unió fővárosában.
Andrzej Duda kiemelte, hogy „az egész világ egyértelműen és világosan látja, hogy Lengyelország már nem orosz befolyási övezet”.
