A befektetési alapok vesztettek a hozamaikból, a részvénypiacok is gyengélkedtek, de a megtakarítási kedv továbbra is élénk maradt. Ez pedig növekvő pályán tartotta az értékpapírállományt, mivel a háztartások 243 milliárd forintot kötöttek le különböző eszközökbe.
Ennek az összegnek a nagyobb részét a lakosság a magyar állampapír-vásárlásra fordították, 145 milliárd forintnyit betárazva belőlük. Ezen belül is az egy évnél hosszabb lejáratú kötvények a legnépszerűbbek, amiből 268 milliárd forintra mutatkozott kereslet.
A szerényebb kamatozású rövid futamidejű papírokból ellenben 120 milliárd forint értékben szálltak ki. A devizás államkötvény továbbra sem meghatározó, augusztusban három milliárd forintnyit váltott vissza belőlük a lakosság.
A hosszú kötvények iránti élénk érdeklődésnek köszönhetően a háztartások állampapír-állománya bő egy százalékkal haladta meg a július végit, és ezzel már valamivel több, mint 13 500 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar államadósság finanszírozásához.
Az egyéb – vállalati és pénzintézeti – kötvényekbe 23 milliárd forintot fektettek, ami 2,7 százalékos növekedést eredményezett a lakossági portfólió kis szeletét adó kategóriánál.
Az állampapír első számú versenytársai, a befektetési jegyek 78 milliárd forint megtakarítást szívott fel augusztusban, a borús piaci hangulat azonban a profi befektetéskezelők dolgát is megnehezítette, a leforduló hozamok hétmilliárd forintos mínuszt eredményeztek. A befektetési alapokban fialtatott lakossági vagyon így mindössze 0,7 százalékkal bővült.
