„Egyenesen a nyomdából” – Orbán Viktor megmutatta a nemzeti konzultációt (FOTÓ)
A miniszterelnök leszögezte: amiben a magyarok egyetértenek, azt Magyarország megcsinálja!
Kiderült, lehetőség nyílik az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználására. A Nemzetgazdasági Minisztérium részletes tájékoztatója tisztázza a felhasználási lehetőségeket és a vonatkozó szabályokat.
Nyitókép forrása: Stockphoto
2025-től ideiglenesen lakáscélra is felhasználhatóak lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások. A Nemzetgazdasági Minisztérium októberben rendelettervezetet és egy részletes listát tett közzé, amelyben meghatározták, milyen felújításokra fordítható ez a pénz.
Az új szabályozás széleskörű lehetőséget kínál azok számára, akik önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtötték megtakarításaik egy részét, és most lakáscélú felhasználásban gondolkodnak. A rendelkezések alapján az összegből nemcsak saját, hanem házastárs vagy gyermek számára is vásárolható ház, lakás vagy telek, illetve ingatlanrész. Emellett a megtakarítást lakásvásárlásnál önrészként is fel lehet használni.
Így azok is könnyebben ingatlanhoz juthatnak 2025-től, akik nem rendelkeznek nagyobb saját megtakarítással, és a nyugdíjpénztárban is csak korlátozott összeg gyűlt össze.
A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetés után kiadott egy tájékoztatót, amelyben a gyakran ismételt kérdésekre adott válaszokkal segítenek tisztázni a felmerülő aggályokat.
***
A megtakarítás felhasználásának kik lehetnek a kedvezményezettjei?
A pénztári egyéni megtakarítás felhasználásának kedvezményezettje lehet egyrészt a pénztártag maga, továbbá a pénztártag házastársa, illetve gyermeke vagy gyermekei. A megtakarítás felhasználását igazoló dokumentumon tehát a pénztártag neve helyett annak családtagjainak neve is szerepelhet.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakás-, házvásárlás célú felhasználásának lehetősége vonatkozik az önerőből, vagyis hitel felvétele nélkül történő ingatlanvásárlásokra?
Igen. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításaikat a jogszabály módosításának értelmében felhasználhatják önerőből történő – hitelfelvétel nélküli – ingatlan vásárlására is, azaz az ingatlan vételár fennmaradó részének a kiegészítéséhez. Az adásvételi szerződés bemutatásával a felhasználás történhet elő- és utófinanszírozással. Előfinanszírozás esetén az eladó számlájára utalandó a vételár fennmaradó része, utófinanszírozásnál pedig a vevő kapja meg az igényelt összeget.
Hogyan történik a megtakarítás felhasználása otthonfelújítás esetén?
Felújítás során minden esetben utólagos finanszírozás történik, tehát a pénztártag minden esetben előfinanszírozza a felújítási munkálatokat, a pénztár pedig a feltételek teljesítését követően a jogszabályban szereplő határidőig (beadást követő 60 nap) utólag kifizeti a költségeket. A pénztártag összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatja be a már számlával igazolható költségeinek az elszámolását.
Az ingatlan korszerűsítésének lehetőségei köréből kimaradt esetek felülvizsgálatra kerültek?
A korszerűsítésre, vagy felújításra vonatkozó lehetőségek felsorolása a jogszabályban kibővült, számos felhasználási lehetőség szerepel már benne. Ezek külső és belső felújítási-, korszerűsítési-, és bővítési lehetőségekre egyaránt vonatkoznak. Így például a szaniterek beszerzésétől a burkolóanyagon át az építő-alapanyagon keresztül a kerítéselemekig minden érthető alattuk. Az ezekről készült számlák összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatók be.
Hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni a felújítás eredményét?
Nem. A jogszabály a lehetőség egyszerűbbé tétele érdekében nem ír elő ilyen feltételt a felhasználás kifizetéséhez.
Hogyan lehet felhasználni a megtakarítást lakáshitel-törlesztésre?
A megtakarítás összege felhasználható rendes (havi) törlesztésre, elő- és végtörlesztésre is.
Mi szükséges a kifizetéshez?
Önerőből történő ingatlan- vagy telekvásárlás, vagy a vételár kiegészítéséhez való felhasználás esetén az adásvételi szerződést kell benyújtani. A kifizetéshez otthonfelújítás, bővítés, vagy építés esetén szükséges a munkálatokat vagy beszerzéseket igazoló számlák benyújtása legfeljebb három alkalommal, tömbösítve. Lakáshitel rendes (havi), elő- vagy végtörlesztése, illetve munkáltatói kölcsön törlesztése esetén a hitelszerződést szükséges benyújtani. Az előfinanszírozott elő- és végtörlesztés esetén továbbá az ez irányú banki igazolást kell benyújtani. Utófinanszírozás során a lakáshitel aktuális törlesztésekor pedig az átutalást igazoló számlakivonatot is szükséges a pénztár felé eljuttatni, legfeljebb három alkalommal, tömbösítve.
Milyen határidők vonatkoznak a felhasználásra?
A számlák pénztárhoz való benyújtásának végső határideje 2025. december 31-e. A pénztár kifizetésére vonatkozó határidő az előírt feltételek teljesülését követően 60 nap. Az előbbieknek megfelelően tehát az utolsó kifizetés határideje 2026. március 1-je.
Milyen jellegű adómentesség vonatkozik a felhasználásra?
A megtakarítás felhasznált összege szja- és szocho-mentes, ugyanakkor ennek szabályozása nem az önkéntes pénztári törvény hatálya alá tartozik. Az adószabályokat érintő vonatkozó változásokat a kormány beilleszti a megfelelő jogszabály módosításába.
Szükséges-e a felhasználást az adóbevallásban szerepeltetni?
Nem, a megtakarítás felhasználását nem szükséges az egyénnek az adóbevallásában szerepeltetnie.
Hány alkalommal kerülhet sor a felhasználásra?
A pénztártag legfeljebb három alkalommal, a számláit összegyűjtve, tömbösítve nyújthatja be igényét költségeinek elszámolására az egyéni számláján lévő megtakarítása, legfeljebb a 2024. szeptember 30-i egyenlegének erejéig.
Honnan tudja meg a pénztártag, hogy mekkora összeg felvételére jogosult?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak minden pénztártag számára 2024. december 31-ig tájékoztatót küldenek ki az ügyfél által megjelölt kapcsolattartási módon. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az egyén felhasználható pénztári egyenlegét (legfeljebb a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg), valamint felhívja a figyelmet a szabályokra és a gyakorlati tudnivalókra is. Az erre vonatkozó rendelkezés a társadalmi egyeztetést követően kerül be a jogszabályba.