Kínai ellenlépésekről egyelőre csak informatív úton érkeztek hírek. Peking a 2500 köbcentinél nagyobb lökettérfogatú robbanómotoros autók uniós importjára vetne ki markáns büntetővámot, amit azonban könnyedén környezetvédelmi lépésként is indokolhat, hiszen deklarált céljuk a levegőszennyezés visszaszorítása, s aligha kell indokolni, hogy ez a kategória magas károsanyag-kibocsátása révén a komoly tényező ebben. A kínaiak az uniós tejterméket, a húsimportot és a francia brandyt pécézték ki az ellencsapás célpontjaiként, de taktikusan kivárnak, mire jutnak az EU-val az autóvámok ügyében, illetve a brandyt már le is vették az itallapról. Hogy ez csak egy gesztus volt, nem tudni. Az autóvámok kérdésében a brutális kínai visszavágás esélyeit csökkenti, hogy cégeik közül egyre többen beruházóként jelentkeznek az európai piacon, elég a Szegeden óriásgyárat építő, a villanyautó-gyártásban globális piacvezetőnek számító BYD-re, vagy a spanyolhonban letelepedő Cheryre gondolni. Amúgy a mai vámok se túl agresszívek ahhoz képest, amit az Egyesült Államok alkalmaz, ahol a Biden-adminisztráció augusztustól 102 százalékos büntetővámmal szorította ki a piacáról a kínai villanyautókat. Amerikához nemrég Kanada is csatlakozott, amely hasonló szigor lép fel autóipara védelmében. Szakértők szerint az EU-Kína vámkaland kompromisszummal ér véget, a háború kirobbantásához ugyanis egyik félnek sem fűződik érdeke. Az európai autóipart export és import oldalról is érdekelt a jó viszony fenntartásában. A Volkswagen, a Seat, a Renault és a Mini révén a BMW meg mások is Kínában gyártatott villanyautókkal látják el az európai piacot, az ellenkező irányban pedig főleg a németek tüsténkednek, ők is a vámfenyegetettség célpontjaként kiszúrt nagy teljesítményű luxusautóikkal.
Tisztán kell látni ugyanakkor, hogy a német autóipart a kínai offenzívánál sokkal jobban fenyegeti a kereslet durva visszaesése: a Volkswagen a múlt héten válságértekezleten jelentette be, hogy az elmúlt egy évben félmillióval kevesebb autót gyártott, mint amennyit korábban különösebb gond nélkül el tudott adni, s a vészes kapacitástúltengés miatt gyárbezárásokra és masszív elbocsátásokra lesz szükség a világ második legnagyobb autógyártójánál. A Volkswagen minden hatodik németországi munkavállalója utcára kerülhet. A kereslet, ezen belül is különösen az elektromos autók iránti igény drasztikus visszaesése a teljes beszállítói körön végigsöpör. A wolfsburgiak résztulajdonában lévő svéd Northvolt, a piacvezető európai akkumulátorgyártó például hétfőn legnagyobb gyárában átmenetileg leállította a termelést, elbocsátásokat helyezett kilátásba, valamint átértékeli és az igényekhez igazítja beruházási terveit.
Az EU vámemelése magyar szempontból sokváltozós, és egyelőre még nem tudni, hogy az intézkedés pozitív vagy negatív következményekkel jár-e. A kínai gyártók áremelése ugyanis nem szükségszerű, ellentétben a Kínában gyártott nyugati márkákkal. Mert ha az utóbbiak ára tovább emelkedik, még kisebb az esélye annak, hogy a magyarok megvásárolják azokat, ami tovább hátráltathatja az elektromos átállást.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egyik tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy a magyar lakosság kétharmada szeretne elektromos autót, de csak 10 ezer eurót (3,96 millió forint) költene rá, ezért a jelenlegi kínálat még középtávon sem fog találkozni a kereslettel a kínai elektromosautó-gyártás hazai megtelepedése nélkül.
Az összkép tehát számunkra akár pozitív is lehet, ha a vámemelés hatására a kínaiak felgyorsítják a gyártásuk unióba, köztük Magyarországra történő telepítését.