Napelemekkel nőtt tovább a megújulóenergia-részarány, már uniós kötelezés felett a mértéke.
Nyitókép forrása: MTI/Lakatos Péter
Meghaladta a 15 százalékot a hazai megújulóenergia-részarány 2022-ben – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglaló jelentéséből, amely a területi trendeket vizsgálja az Eurostat SHARES adatbázis-szerkezete alapján.
A Világgazdaság cikke rámutat, az adatok alapján a napelemes kapacitás Magyarországon folyamatosan bővül, tovább javítva a megújuló energia részarányát a villamosenergia-szektorban.
A fűtési-hűtési ágazatban például 2022-ben egyértelműen emelkedett a megújuló részarány: a 2021. évi 17,9 százalékról 20,3 százalékra. (A lakossági szilárd biomassza, azaz tűzifa felhasználási aránya csökkent, de még mindig ez a leginkább meghatározó.)
A villamosenergia-szektor megújulóenergia-részaránya szintúgy: a 2021. évi 13,7 százalékról 15,3 százalékra nőtt.
Általánosságban a hazai megújulóenergia-felhasználás (annak részaránya) 2020-ra elérte a 13,9 százalékot (azóta tovább emelkedett 15,2 százalékra),
s ezzel Magyarország meghaladta a vonatkozó uniós irányelv alapján kötelezően teljesítendő 13 százalékos értéket.
A teljes megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti összetétele alapján azt látni, hogy, a szilárd biomassza 2022-ben továbbra is domináns szerepet töltött be (61,4 százalék), ezen belül is főként a lakossági szilárd biomassza (tűzifa) felhasználás képviselte a legnagyobb hányadot a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül (44,5 százalék).
Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a napenergia alapú megújulóenergia-felhasználás részaránya a 2010. évi 0,2 százalékról 14,7 százalékra nőtt a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül.
Közel négyszer annyiba kerül háztetőkre telepíteni a kisebb napelemes rendszereket, mint nagy napelemfarmokon áramot termelni. Bár az otthoni panelek létjogosultsága nem vitatható, egy ponton túl a zöldátmenetet gátolhatja a túl sok otthoni naperőmű – állítja a Washington Post minapi írása.
Svájc „forradalminak” titulált újítással készül a megújuló energia terén. Egy ottani startup kísérleti projektjében eltávolítható napelemeket telepít a vasúti sínek közti kihasználatlan területre. Az ötlet csak elsőre tűnik jónak, mert már most rengeteg kérdést vet fel a hatékonyság és a megvalósíthatóság terén, főként a magas költségek, a karbantartás és az áramütés veszélye miatt.
Mit tehetünk akkor, ha tönkrement a régi napelem? Hová tegyük? A válaszokat Klinghammer Noah Jeromos, energetikai szakértő adja meg.
Az egyik fontos vezető ázsiai portál, a Chinadaily.com zöldgazdasági anyagában a kínai közreműködéssel épült kaposvári napelempark szolgált illusztrációként. A cikk egy helyi zöldkonferenciáról tudósított, ahol arra jutottak, hogy a távol-keleti nagyhatalom megújulóenergia-forradalma nemcsak az ország ökologikus fejlesztési céljainak megvalósítását segíti elő, hanem kiváló minőségű és megfizethető termékekkel, valamint széleskörűen elérhető kínai technológiák és megoldások révén is hozzájárul a globális zöldátmenethez.
Ez a döntés szégyenletes és abszurd.
Dunavarsányban építi meg első közép-kelet-európai üzemét Dél-Korea vezető élelmiszeripari vállalata.
Országjárásának következő állomásán szerették volna kérdezni a Tisza-vezért.
