L. Simon László: A kormány igazán azzal segítene a vállalkozásokon és a napelemmel rendelkező lakosságon, ha a németekéhez hasonló rendszert vezetne be
A rezsicsökkentés mellett a szabályozás sürgős újragondolására is szükség van.
Napelemekkel nőtt tovább a megújulóenergia-részarány, már uniós kötelezés felett a mértéke.
Nyitókép forrása: MTI/Lakatos Péter
Meghaladta a 15 százalékot a hazai megújulóenergia-részarány 2022-ben – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglaló jelentéséből, amely a területi trendeket vizsgálja az Eurostat SHARES adatbázis-szerkezete alapján.
A Világgazdaság cikke rámutat, az adatok alapján a napelemes kapacitás Magyarországon folyamatosan bővül, tovább javítva a megújuló energia részarányát a villamosenergia-szektorban.
A fűtési-hűtési ágazatban például 2022-ben egyértelműen emelkedett a megújuló részarány: a 2021. évi 17,9 százalékról 20,3 százalékra. (A lakossági szilárd biomassza, azaz tűzifa felhasználási aránya csökkent, de még mindig ez a leginkább meghatározó.)
A villamosenergia-szektor megújulóenergia-részaránya szintúgy: a 2021. évi 13,7 százalékról 15,3 százalékra nőtt.
Általánosságban a hazai megújulóenergia-felhasználás (annak részaránya) 2020-ra elérte a 13,9 százalékot (azóta tovább emelkedett 15,2 százalékra),
s ezzel Magyarország meghaladta a vonatkozó uniós irányelv alapján kötelezően teljesítendő 13 százalékos értéket.
A teljes megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti összetétele alapján azt látni, hogy, a szilárd biomassza 2022-ben továbbra is domináns szerepet töltött be (61,4 százalék), ezen belül is főként a lakossági szilárd biomassza (tűzifa) felhasználás képviselte a legnagyobb hányadot a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül (44,5 százalék).
Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a napenergia alapú megújulóenergia-felhasználás részaránya a 2010. évi 0,2 százalékról 14,7 százalékra nőtt a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül.