Úgy tűnik, hogy március 26. idén igen nagy nap lesz.
Nyitókép: Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Ahogy arról korábban már egy interjúban is beszámoltunk, az 1889-ben alapított, német Rheinmetall a magyar kormánnyal közösen valósított meg egy rendkívül sikeres beruházást, melynek egyik fontos célja a Magyar Honvédség korszerűsítése, ezzel együtt pedig a magyar védelmi ipar képességeinek újjáépítése volt.
Ezzel együtt viszont a Rheinmetall és Magyarország céljai, hosszú távú stratégiai elképzelései szinte teljesen egybeestek.
Ezt is ajánljuk a témában
Mit épít és mire készül a Rheinmetall német hadiipari óriás Magyarországon, s hol találkoznak a felek érdekei? Paul Walfot, a Rheinmetall AG közép-európai koordinációs részlegének vezetőjét kérdeztük interjúnkban!
Ennek megfelelően a német vállalat Magyarországot a négy kiemelt, avagy „hazai piac” közé sorolta, Ausztrália, az Egyesült Királyság és – természetesen – Németország mellett, aminek hála
az évek alatt, országszerte több beruházás is történt.
Így születhetett meg Zalaegerszegen Európa legmodernebb harcjármű-gyártó és tesztüzeme, Várpalotán Európa egyik legnagyobb lőszer- és robbanóanyag-gyártó üzeme, miközben Budapesten egy digitalizációs és szoftverfejlesztő központ felépítése a cél, emellett pedig Szegedre is tervben volt a legújabb gyár.
Bár utóbbi kapcsán egy ideje már csend volt, a Világgazdaság legfrissebb információi szerint ez már nem sokáig van így, hiszen
holnap a Rheinmetall Szegeden is leteszi az alapkövet,
hogy a negyedik, szegedi gyár is felépülhessen.
Ugyan a zalaegerszegi gyárban készülő Lynx harckocsi modellek elképesztően fejlettek, sőt még harci és kamikaze drónfenyegetésekkel szembeni változatokról is pletykálnak, a Dél-Magyarországon épülő hibrid gyár egész más vonalon fog mozogni.
Az üzem újabb mérföldkövet jelent, mind az ország, mind a vállalat életében, hiszen olyan alkatrészek gyártása a terv, ami a megújuló energia, valamint a biztonsági rendszerek piacának kiszolgálása mellett az elektromos autó-ipar számára fontos.
Tehát az eddigi beruházásoktól teljesen eltérő üzletről van szó, aminek a hadiiparhoz nincs köze. Egyben arról is szó volt, hogy a Düsseldorf-i vállalat nem csak egy összeszerelő üzemet építene a magyar városba, hanem inkább a kutatás-fejlesztés ágazatára erősítene rá. Ami azonban jelenleg biztos, hogy a holnapi ünnepség az ELI-ALPS Kutatóintézetben (szegedi lézerközpont) indul, az alapkövet pedig utána a Rheinmetall új telephelyén helyezik le.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
A tervek szerint mintegy 50 lakást alakítanak majd ki a körtoronyban.
A Makronóm Intézet szerint a keleti nyitás sikere ilyen módon segítheti hazánk 2025-re kitűzött, az Új Gazdaságpolitikai Akciótervben meghatározott 3–6 százalékos gazdasági növekedési céljának elérését is.
A kritikusok a berlini politika teljes csődjét hangoztatják.
A fejlett gazdaságokban mind nehezebbé válik a közszolgáltatások finanszírozása. A gazdaságpolitikának egyszerre kell az állami bevételeket növelnie és ügyelnie arra, hogy az adók ne veszélyeztessék a vállalkozói és munkavállalói kedvet. A skandináv modell lehet a követendő példa?
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
