Kattintásvadász csomagolásban.
Az NGM akadályozta a gyorsabb kamatcsökkentést – ezzel az állítással újított a HVG. A megállapítást azonban a nevében gazdasági lap nem támasztja alá sem gazdasági, sem más érvekkel. Ebből eredően nem is kormánykritikáról, hanem támadásról van szó, kattintásvadász csomagolásban. Ha vitatkozni tehát nincs is mivel, reagálni azért érdemes lehet.
Az elmúlt időszak folyamatait követők számára világos, hogy a minisztérium mindig is a kamatcsökkentés mellett állt. Egyrészt, a kommunikáció minden formájában folyamatosan és következetesen jelezte, hogy minél gyorsabb és jelentősebb kamatcsökkentést tart szükségesnek annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabbra sikerüljön leszorítani az egyébként jelentős mértékű pozitív reálkamatot.
Másrészt, a minisztérium mindent meg is tett azért, hogy megteremtse a bátrabb kamatcsökkentés lehetőségét. Elsősorban az infláció leküzdésében járt élen, így a kormány már két hónappal a tervezett céldátum előtt, tavaly októberre egy számjegyűre csökkentette az inflációt, amelynek a januári 3,8 százalékos értéke belesimul az uniós középmezőnybe, semmilyen tekintetben nem kiugró.
Mivel a kormányzat jól mérte fel, hogy a hazai inflációt az energiasokk, a profitok és ezeken keresztül is a kínálati oldal hajtja, mindhárom ponton beavatkozott, számos, döntően szabályozási eszközt alkalmazva. Az extraprofitok elszabadulására extraprofitadóval válaszolt, a fogyasztók megsarcolására rendelkezésre álló átmeneti lehetőséget (időablakot) online árfigyelő rendszerrel zárta be, illetve meghirdette a kötelező akciózást az árak leszorítására és az infláció jóléti hatásainak enyhítésére. A begyűrűző energiasokktól való minél gyorsabb szabadulást azzal segítette, hogy beavatkozott a rossz energiaszerződésekbe is. A kormány felismerte, hogy a kínálatoldali infláció kezelése az inkább keresleti oldalra ható monetáris politika helyett a kormányzat feladata lesz, ezért is nyújtott támogatásokat az energiaintenzív vállalkozásoknak. Az infláció 2024-re össze is omlott, a kormányzati sikert pedig az is jelzi, hogy Szlovákia épp a magyar árfigyelő rendszer megvásárlását fontolgatja. Az infláció jelentős emelkedésére pedig a piaci szereplők nem számítanak, mindannyian konszolidált inflációs pályával számolnak az idei évre.
A gazdaságpolitika tovább is ment és a korábbi szerepfelfogásnál is aktívabban igyekezett a bankszektort növekedésbarát lépésekre ösztönözni. Kamattámogatott hiteleken keresztül maga finanszírozta a gazdaságot, életben tartva a kínálati oldalt, a tartós inflációcsökkentés legfőbb zálogát. Ennek köszönhetően a vállalatok nem maradtak magukra a nemzetközi innovációs háborúban sem. A jegybanki megszorítások innovációt elfojtó hatásait részben sikerült ellensúlyozni, a vállalatokat forráshoz juttatni.
Jegybanki kommunikációt idézve a HVG azt sejteti, hogy az NGM valahogyan megakadályozhatta a gyorsabb kamatcsökkentést azzal, hogy vitát indított. Abban, hogy „káros szakmai vita” nem létezik, a gazdasági folyamatok is visszaigazolnak minket. Ugyanis a referenciakamat-váltási ötletről szóló vitát a minisztérium január 29-én lezárta, létrejött ugyanis a megállapodás a bankokkal a hitelezés felpörgetéséről, amiről közlemény is született. A szaksajtó egészséges kompromisszumnak nevezte a megállapodást és ami a legfontosabb, az a január 30-i kamatdöntésre már jól ismert volt, így a hasznosnak bizonyuló szakmai vita hivatalos befejezése inkább pozitívan, mint negatívan befolyásolhatta volna a kamatdöntést – sajnos nem így lett.
Az árfolyam, mint gyakran idézett indikátor is azt igazolja, hogy nem történt semmiféle sokkszerű megingás (amit esetleg az NGM okozhatott volna az elmélet szerint), ugyanis most is ott áll, mint egy hónappal ezelőtt. A HVG cikkében leírtak ezáltal csupán egyének kreálmányai, nem pedig a piaci információkra és a piac ítéletére alapoznak. Az eddiginél gyorsabb kamatcsökkentés lehetőségét épp a gazdaságstratégiai cselekvésnek köszönhetjük.
A szerző közgazdász.
***
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
A Tisza Párt elnöke a szimpatizánsai és páttársai után a magyar sajtónak is nekiment, de nem tette zsebre, amit kapott.
„Trump győzelmét valóban nagyon akarta, küzdött érte, kitartott mellette, és ez végül meghozta a gyümölcsét, bízhat egy szebb jövőben” – jegyzi meg a lap.
Ültessenek le, ha akarnak! Interjú.
Az én fantáziám azt súgja, hogy Csárdi Tóni összevissza hazudozik.
Ugyan a jegybanki inflációs cél teljesült szeptemberben, ám a külső gazdasági helyzet romlása, a forint gyengülése és a Fed kamatcsökkentési kilátásai miatt október 22-én elmaradt a kamatvágás. Novemberben sem valószínű az irányadó kamat mérséklése, azonban decemberben 25 bázispontos csökkentés lehet, míg 2025 végére a jegybanki alapkamat várhatóan 5 százalék körüli szintre süllyedhet – értékeli a Monetáris Tanács friss döntését a Makronóm Intézet elemzője.
Rutinosan menekül a Tisza-vezér.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
