A ma nyolcvanéves író-költő hosszú, sikerekben és nehéz időszakokban egyaránt gazdag életutat járt be eddig. Még a Horthy-rendszer falusi tehetségkutatása segítségével került a pápai kollégiumba, hogy aztán Kádár gyötrő alkukból felépült rendszerének hosszú évtizedei alatt harcoljon ki magának helyet az ország irodalmi elitjében. Csoóri egyértelműen népi indíttatású és népi felfogású értelmiségi maradt mind a mai napig, ami nem mindig tetszhet a nyugatos konzervatívoknak, és még kevésbé az urbánus liberálisoknak. A pártokat, világnézeteket, harcálláspontokat váltogató vitapartnerekkel szemben azonban Csoóri Sándor önazonos maradt, és megannyi országépítő cselekedete mellett talán kommunista lelkesedéstől átfűtött fiatalkori versét is megbocsáthatja neki az, akinek a megbocsátáshoz joga van.
Az olvasói figyelem képes arra, hogy a sorok között értékes igazságokra leljen, és hogy a kincset érő gondolatok alapján kitüntetett helyet adjon egy-egy könyvnek és szerzőnek; ezt szolgálja a Libri irodalmi díj.
Berta Ádám novelláiban nem az a fontos, mire megy ki a játék, hanem az aktus, amivel a lélek káoszába pillantunk – a lehető leghétköznapibb szituációkban. Kovács Gergő írása.
A közlekedésfejlesztési projekt világszinten is kiemelkedő.
p
1
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2010. február 07. 08:52
A saját szememmel láttam, hogy Csoóri nyakán lihegtek a kopók, míg bírálói az "ellenzékiek"
csodás túrákat tettek NSZK-ban és Amerikában, akkor, amikor anyaszülte, még Csehszlovákiába is csak 4 évenként mehetett. Csóri Duray mellett is kiállt, míg a feljelentgető patkányok a Parlamentben csücsültek ballibsi színekben.
Undorító emberek, undorító világ!
Mindenesetre Csóri nem nyugati ösztöndijakat, hanem kiszoritást kapott pl. a határon tuli magyarokkal kapcsolatos állásfoglalásaiért. És az MVSZ is elfogadott szervezet volt az Ő idejében. Gerincessége a divatos liberális irók körében ismeretlen, mert nem hasznos!
@ergé: "Csoóri egyértelműen népi indíttatású és népi felfogású értelmiségi maradt mind a mai napig, ami nem mindig tetszhet a nyugatos konzervatívoknak, és még kevésbé az urbánus liberálisoknak. A pártokat, világnézeteket, harcálláspontokat váltogató vitapartnerekkel szemben azonban Csoóri Sándor önazonos maradt."
De azért a lövészárkokat sűrűn változtató értelmiségieknek is lehet jó véleménye róla:
"Csoóri Sándor - akit a jó Isten éltessen sokáig - az újabbkori magyar történelemnek fontos alakja.
(...)
Pár éve a Kritika fölkért, írjak Csoóri Sándornak a Püski kiadásában megjelent kétkötetes esszégyűjteményéről. Elvállaltam, a két vaskos kötetet végigolvastam, nem nagyon volt mit írnom róla, nem is írtam meg sajnos, de az akkoriban kurrens előítéleteim összeomlottak. Egyrészt tiszteletre méltónak találtam, hogy a hatvanas évektől változtatás és kihagyás nélkül összegyűjtheti az esszéit - ezt nem sokan mondhatják el magukról, s az átírások, satírozások, retusálások érdekes stúdiumra teremtenek majd alkalmat a jövendő cédulázó filoszainak -, másrészt meglepett (néhány híres vagy hírhedt passzus kivételével) az egész föltűnő politikamentessége. A terjedelmes könyv vezető témája töprengés a művészetről, közelebbről arról, hogy Csoóri Sándor igazi költő-e. Azóta Csoóri nagyon szépeket írt Camus-ről, akit mostanában a rokonának érez. A magányos morális lázadást tartja, úgy látszik, az egyetlen megmaradt, értelmiségihez méltó magatartásnak: el a tömegtől, gondolja mostanában, s itt Albert Camus mellett nagy mesterének, Németh Lászlónak a halk hangját is halljuk. Csoóri sok képet néz, sok zenét hallgat, régimódi, érzékeny művészember.
Nem erről híres, persze."
http://www.es.hu/index.php?view=doc;9739