Van olyan település, ahol idén áprilisban döntöttek a kommunizmushoz köthető személyekről elnevezett közterületek átkereszteléséről.
Tíz éve lépett életbe az a törvény, amelynek értelmében közterületek, közintézmények nem viselhetik olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vett részt, illetve olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely ilyen rendszerre közvetlenül utal.
Ennek ellenére, bár fokozatosan fogytak az elsősorban a kommunista rezsimből ránk maradt utca- és térnevek,
A Magyar Patrióták Közössége által korábban készített összesítés szerint 2019-ben a listázott önkényuralmi közterületnevek száma még 698 volt, ami a törvényi tiltást figyelembe véve igen magas szám. Ekkor még Budapesten is 35 ilyen közterületet találtak, közöttük Frankel Leó és Lukács György utcát vagy éppen Úttörők útját.
A szervezet ezekkel kapcsolatban közérdekű bejelentéseket tett a területileg illetékes kormányhivataloknál, ahogy legutóbb egyébként a tervezett Horn Gyula sétány ellen is tiltakozott.
Bár azóta nem lelhető fel olyan összesítés, amely a jelenlegi adatokat tartalmazza, a különböző térképalkalmazások és utcanévkeresők alapján a mai napig találni a diktatúrához köthető köztérelnevezéseket, bár több helyen már megvalósultak az átnevezések.
De például a Pest vármegyei Kartalon találtunk Kun Béla utcát, ahogy a Nógrád vármegyei Vanyarcon is. A Komárom-Esztergom vármegyei
Előző kettő egyes térképeken már más utcanévvel szerepel, utóbbi azonban nem.
A nógrádi Kisbágyon van még Lenin utca, amit az is alátámaszt, hogy az egyik friss településrendezési tervben is szerepel.
Az ebben a vármegyében lévő Bujákon Felszabadulás utat találtunk, ahol a posta is működik. A Komárom-Esztergom vármegyei Tarjánon pedig Ságvári Endre utcába botlottunk.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei
a település egyik képviselője 2017-ben ezt azzal indokolta, hogy felesleges ügyintézési terhet raknának a változtatással az idős lakosokra. Így maradtak a nevek, amelyek állítólag nem zavarnak senkit.
A Bács-Kiskun vármegyei Nagybaracskán is volt eddig Kun Béla, Szamuely és Ságvári utca, de a helyi képviselő-testület épp áprilisban döntött arról, hogy májustól ezek az utcák már más neveket viselnek.
Nyitókép: utcanévtábla Környén (Google térképalkalmazás)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Még a kommunizmus idején sem merték a politikusok ilyen nyíltan megfogalmazni ez irányú ambícióikat.
Ha ide bárhonnan, bármilyen migránst ránk ereszt, Magyar Péter rémuralmának gyorsabban vége lesz, mint Kun Béláénak.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Napjainkban a kommunista–liberális–globalista erők Brüsszelből magyar szövetségeseket találtak.
Hogy ne léphessünk ugyanabba a folyóba többször, mindig emeljük fel még létező mutatóujjunkat, ha valaki Ceausescut élteti: eddig és ne tovább! Ungváry Zsolt írása.
Ezelőtt 43 évvel hunyt el a '48-as ágyúöntő székely leszármazottja. Egy magyar író, újságíró, aki az emigráció, és majdnem a világ legelső Gulag-krónikása lett.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
Zelenszkij szerint a fehéroroszok Ukrajna elleni „lehetséges agresszió kiterjesztését" akarják.
