... és nem, nincs előttünk Románia, nem mi vagyunk a legszegényebbek. Szalai Piroska írása.
Szalai Piroska írása
Hazánkban a 10. legalacsonyabb, 18,4% volt tavaly a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya a legfrissebb Eurostat adatok szerint, ami jóval alacsonyabb, mint az uniós 21,6%-os átlag. Az előző éves sorrendhez viszonyítva három országot előztünk meg, Franciaországot, Svédországot és Belgiumot.
akárhányszor halljuk ezt az ellenzéki szakértőktől. 2010 környékén még tényleg a rangsor végén, a három legrosszabb ország között voltunk, de az elmúlt évtizedben ötször nagyobb arányban javultunk, mint az unió átlaga.
A tagállamok közül tavaly mindössze 10 ország tudott javulni, nálunk 1 százalékponttal lett kevesebb érintett, ami az 5-6. legnagyobb csökkenés. A nálunk sokkal rosszabb mutatójú Portugália, Görögország, Spanyolország és Luxemburg javult nagyobb arányban, s Horvátországgal azonos mértékben változtunk. 17 ország romlott, ezeknek közel felében már évek óta nő a kockázattal élők aránya. 2017 óta jobbak vagyunk az uniós átlagnál, s a járvány alatt sem romlottunk.
A komplex mutató három részmutatója közül a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya 12,1%-ra mérséklődött. Ők azok, akik a szegénységi küszöb alatt, a mediánjövedelem 60%-át el nem érő egy főre jutó jövedelemből élnek. Csak Csehországban alacsonyabb ez az arány, s Szlovéniával állunk a 2-3. helyen a képzeletbeli dobogón. Számos álhír kering erről a témáról is, ez viszont nem álhír, hanem tényadat.
A háztartás éves összes jövedelmének számításakor a foglalkoztatott háztartástagok munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér, rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek: pótlékok, jutalmak stb.) illetve vállalkozásból származó jövedelmeket, valamint a társadalmi jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb ellátásokat) továbbá az egyéb jövedelmeket is beszámítják, s osztják a háztartásban élők számával. Így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb, mint az egy főre jutó kereset, s e kettő nem összekeverendő. A szegénységi küszöb tehát nem a keresetek, hanem a jövedelmek mediánjának 60%-a.
Hazánkban a nettó reáljövedelmek folyamatosan növekedtek az elmúlt évtizedben és a járvány időszakában is.
hisz csak így tudott a medián 60%, azaz a szegénységi küszöb alattiak aránya jelentősen csökkenni.
Míg 2010-ben a KSH szerint a munkajövedelem aránya az összjövedelemben csupán 65% volt, 2021-re már 74%-ra emelkedett, amit részben a foglalkoztatottak létszámának jelentős növekedése, illetve a minimálbérek és a felette levő keresetek emelkedése okozta. A jelentős mértékű családi adókedvezmény is komoly mértékben csökkentette a gyermekesek kitettségét.
A relatív jövedelmi szegénység csökkenése rengeteg gyereket is kiemelt a szegénységi kockázattal élők közül, mivel a szülők keresetének növekedése következtében a háztartás minden tagja ki tudott jutni a fenyegetésből. Már a relatív jövedelmi szegénységi arány a gyermekeseknél jóval alacsonyabb, mint a gyermektelen háztartásokban élők esetében.
A másik mutatónk, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya is jóval kisebb az átlagosnál, a 12. helyen állunk. Ők azok, akik olyan háztartásban élnek, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával.
A harmadik részmutató a súlyos anyagi és szociális nélkülözésben (deprivációval) élők arányát méri. Ők azok, akik az adatfelvételkor azt válaszolták, hogy az alábbi ábrán látható 13 tétel közül legalább hétben anyagi okból hiányt szenvednek. A legfrissebb adatunk már 9,1%, ami 1,1 százalékponttal alacsonyabb, mint előző évben, sőt tíz év alatt közel harmadára esett vissza, mégis a 24. helyen állunk a tagállamok között.
Hazánkban tavaly is alacsonyabb volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya a gyermeket nevelő háztartásokban, mint azokban, amelyben nem éltek 18 évesnél fiatalabbak. Tehát elmondhatjuk, hogy nem jelentett már szegénységi többletkockázatot a gyermeknevelés. Sőt, a 18 év alattiak szegénysége sem magasabb, illetve a 65 év felettieké sem, mint a teljes népességre számolt adat.
Tavalyelőtt, 2020-ban az EU-ban mintegy 95,4 millió ember (ebből 19,6 millió 0–17 éves gyermek) volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélyének, közel 8,8 millióval kevesebb, mint 2008-ban, és körülbelül 15 millióval kevesebb, mint a 2012-es csúcsérték. Ennek ellenére az Európa 2020 ambíciózus, 20 milliós csökkentési célkitűzése nem teljesült. A tagállami célokat is mindössze 9 ország tudta elérni: Magyarország mellett Lengyelország, Románia, Bulgária, Portugália, Csehország, Lettország, Litvánia és Szlovénia.
Az Európai Unió az új, EU2030-as vállalásában megcélozta, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatával élők száma legalább 15 millióval csökkenjen 2030-ra a 2019-es szinthez viszonyítva, s közülük legalább 5 millióval csökkenjen a gyermekek száma. Sajnos a legutóbbi adatok szerint az unióban összesen nem csökkent, hanem nőtt a kockázattal élők létszáma, tehát a kitűzött céltól inkább távolodott az EU, míg hazánkban 172 ezer fővel csökkent a fenyegetettek létszáma a járvány előtti évhez viszonyítva.
A fenti adatok is azt mutatják, hogy a krízishelyzetben is javultunk, míg az unió nagy és gazdag országaiban egyre többeket fenyeget a szegénység, s a három összetevőből a legkomolyabb arányban a szegénységi küszöb alatt élők aránya emelkedik náluk, ami összhangban van azzal, hogy tavaly náluk már mindenhol csökkentek a reálkeresetek, Németországban például 2020 óta sajnos mindhárom évben.
Nálunk tavaly 2,6%-os reálkereset-emelkedést mért a KSH, idén első negyedévben 16-17% közti medián és rendszeres átlagkereset emelkedést mérhettünk, s ha tartjuk ezt a dinamikát, akkor a második félévtől
Ha ez így lesz, akkor a háromnegyed éves csökkenésünk az egyik legrövidebb lesz az egész unióban.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Pixabay
A nyomozástaktikai szempontokat politikai szempontok nem írhatják felül – közölte a Legfőbb Ügyészség annak kapcsán, hogy Magyar Péter ultimátumot intézett hozzájuk az aranykonvoj ügyében.
A soviniszta AUR már 37 százalék körül áll a felmérésekben, és egyelőre nem látszik remény a konszolidációra.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A legújabb esélyes már saját pártja támogatását sem élvezi.
Országos tiltakozási hullám indult el, a résztvevők szerint súlyos beavatkozási kísérletek veszélyeztetik a hatalmi ágak egyensúlyát.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Harmadfokú hőségriasztást rendelt el a tisztifőorvos szombattól.
Amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy mit gyakorolnak és fejlesztenek a diákok az MCC programjai által, akkor elsősorban a beszélgetés művészetét említeném meg.
