Itt az államcsőd? Győztek a republikánusok az amerikai adósságplafon körüli vitában

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter pénteken megkongatta a vészharangot: június ötödikén csődbe megy az USA, ha a Kongresszus addig nem dönt az adósságplafon – az Egyesült Államok államadósságának törvényben rögzített felső határa – megemeléséről vagy felfüggesztéséről. Január 19-e óta az Egyesült Államok költségvetése annyi pénzből gazdálkodik, amennyi bevétele van, aznap ugyanis elérték a 31,4 billió dolláros adósságplafont, s annak megemeléséig további hitelfelvételre nincs lehetőség.

Elvben megvan a megegyezés

A republikánusok – élükön a legkonzervatívabb képviselőket tömörítő Képviselőházi Szabadság Képviselőcsoporttal, amellyel megválasztása érdekében Kevin McCarthy házelnöknek is súlyos alkukat kellett kötnie – masszív kiadáscsökkentéseket követeltek, hogy az „infrastrukturális beruházásokról” és „covid-segélyekről” rendelkező hatalmas törvénycsomagokba republikánus ellenkezés ellenére beszuszakolt demokrata politikai projekteket gátolják. Emellett azt is feltételül szabták az adósságplafon megemeléséhez, hogy szigorítsanak a segélyen élők számára előírt munkaügyi követelményeken. A demokrata kormányzat ugyanakkor

a költségvetésről szóló vitákat pedig a költségvetés vitájában kell lefolytatni.

Április végén a republikánus vezetésű Képviselőház elfogadott egy törvényt, amelyben a republikánus költségvetési igények rögzítése mellett megemelték az adósságplafont – majd tudván tudva, ez a törvényjavaslat nem fog átmenni a demokrata irányítású Szenátuson, hátradőltek és megvárták, amíg Bidenék feladják elvi álláspontjukat, és tárgyalni kezdenek. A tárgyalások végül május 16-án kezdődtek meg érdemben Biden és McCarthy között.

Tegnap a házelnök és az elnök – igencsak eltérő tálalásban – bejelentették, hogy elvi megegyezésre jutottak az adósságplafon megemelése kapcsán. McCarthy úgy fogalmazott: „Most, nemrég tettem le a telefont az elnökkel.

Biden ehhez képest azt hangsúlyozta, „a megállapodás megvédi saját magam és a demokraták fő prioritásait és törvényhozói eredményeit”, ugyanakkor „a megállapodás kompromisszum, ami azt jelenti, hogy nem mindenki kapta meg, amit akar. Ez a kormányzás felelőssége”.

Egyértelmű republikánus győzelem

Már a két vezető megfogalmazásaiból egyértelmű, hogy az adósságlafon ügyében a demokrata kormányzat engedett messze többet, a republikánus igények közül pedig szinte az összes megvalósult. A megállapodás hivatalos szövege még nem nyilvános – McCarthy a demokraták sarokba szorítása érdekében közölte, ad még 72 órát képviselőinek arra, hogy tanulmányozzák, s csak szerdán szavaznak majd a törvényjavaslatról –, ugyanakkor jólértesült washingtoni lapok már részletes információkkal rendelkeznek róla.

A Reuters tényként közli, hogy „a megállapodás keretében felfüggesztésre kerül az adósságplafon 2025 januárjáig, eközben kiadási plafont határoznak meg a 2024-es és 2025-ös költségvetésre,

és tartalmaz a szegény amerikaiak élelmiszersegély-programjaihoz is további foglalkoztatási követelményeket”.

A CNN hasonló értesüléseit névtelen forrásra hivatkozva hozza. Ők is úgy tudják, hogy két évre felfüggesztésre kerülne az adósságplafon, azaz a 2024-es elnökválasztás utánra halasztanák a legközelebbi hasonló csörtét. Emellett a 2023-as összegekben maximálnának a 2024-es évre is minden költségvetési kiadást a védelmi kiadásokon kívül, 2025-re pedig 1 százalékos kiadásnövekedést engedélyeznének.

A segélyek munkához kötésének kapcsán úgy tudják, 54 éves korig bezárólag kiterjesztenék azt a jelenleg 18-50 éves amerikaiakra vonatkozó szabályt, hogy a SNAP (Pótlólagos Élelmiszersegély-program) keretében csak három hónapig kaphatnak élelmiszersegélyeket azok, akik nem tudják felmutatni, hogy heti legalább húsz órás munkaviszonyuk vagy képzési jogviszonyuk van – ez a szabály ugyanakkor nem vonatkozna sem a veteránokra, sem a hajléktalanokra.

A képviselőházi republikánusok köréből kiszivárgott összefoglaló szerint a névtelen forrás közlésétől eltérően 2024-ben nem csak a 2023-as szinten maradnának a költségvetési kiadások, hanem csökkennének is, az évi egy százalékos kiadásnövelési plafon pedig a következő hat évre vonatkozna.

A Biden által emlegetett „kompromisszum” legfeljebb annyiban valósult meg, hogy a republikánusok

és nem elég nagyok a kiadáscsökkentések – ugyanakkor a javaslatból kiviláglik, hogy a republikánusoknak szinte minden igényük teljesült.

Így sem lesz könnyű átvinni

A költségvetési kiadások mellett kardoskodó legkonzervatívabb republikánus képviselők már eleve jelezték, hogy a javaslat szerintük nem megy elég messzire.

A törvényjavaslatnak most át kell majd mennie a republikánus vezetésű Képviselőházon, ahol a republikánus és demokrata párt mérsékeltjeinek le kell küzdeniük a mindkét párt széléről érkező ellenállást. A Szenátusban ezután teljes demokrata fegyelem mellett legalább 9 republikánusnak is le kell szavaznia a javaslatra, hogy valóban sikerüljön megemelni az adósságplafont.

Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds