Több ezer éve égünk aranylázban, de az igazi őrület csak 200 esztendeje tart. Az első helyen Kína, a másodikon Oroszország áll.
Amióta világ a világ, az arany utáni hajsza soha nem csillapodott. Az igazi fordulópont azonban az 1840-es években következett be: egyrészt a technológia fejlődés nyitott új utakat a bányászatban, másrészt – pszichológiai ösztönzőként – ekkor tört ki az Egyesült Államokban a legendás kaliforniai aranyláz, amelynek eredményeképpen mindössze hét év alatt a Sacramento-völgybe zúduló amatőrök és profik mintegy 2 milliárd dollár értékű nemesfémet termeltek ki. Az iparosodás alapjaiban változtatta meg az aranybányászatot, ennek köszönhetően a történelem során összesen kitermelt fém több mint 85 százalékát az elmúlt 200 évben nyerték ki.
A 19. század végéig három ország, az USA, Ausztrália és Oroszország versengett a legnagyobb aranykitermelő címért, mindez azonban egy csapásra megváltozott, amikor Dél-Afrikában felfedezték a világ egyik legnagyobb aranymezőjét, amely egyeduralkodóvá tette az országot. 1970-ben 1002 tonna aranyat termelt ki, ami abszolút rekord. Napjainkra fordult a kocka: a bányabezárások miatt Dél-Afrika a 2000-től 2022-ig terjedő időszakban 74 százalékos kitermelési csökkenést produkált, így jelenleg benne van még a top 10-ben, de a régi dicsőség alaposan megkopott.
Az újabb fordulópont az 1980-as években következett be, amikor az arany ára emelkedni kezdett, így minden ország nagyobb fokozatra kapcsolt a kitermelésben. Kína száguldott az élen, 2007-re érte el az első helyet: aranyérmét pedig ma is féltékenyen őrzi.
A fenti infografika 1820 és 2022 között ábrázolja a globális aranykitermelést. Tavaly a világ aranymennyiségének több mint 30 százalékát három állam, Kína, Oroszország és Ausztrália adta: ők az egyetlenek, amelyek országonként 300 tonna feletti termelésre képesek. A listán a 200-as klubot egyedül Kanada képviseli, majd az USA, Mexikó, Kazahsztán, Dél-Afrika, Peru és Üzbegisztán következik.
Az arany mindig is az üzletek üzlete marad, a jövőben pedig még feszítettebb küzdelem várható a megszerzéséért. Ára folyamatosan nő, a múlt hónapban történelmi csúcshoz közelített, amikor elérte a 2000 dolláros árat unciánként. A bányászott arany mennyisége az idén várhatóan növekedni fog, és meghaladja a 2018-ban felállított 3300 tonnás rekordot.
Fotó: 123RF
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
