A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Százhúsz éve született Neumann János, az egyik legnagyobb, máig ható magyar tudós, aki az atomfizikától a számítógépek elméletéig megkerülhetetlen kutatásokat végzett.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
A tudománytörténeti anekdota szerint a Nobel-díjas Enrico Fermi olasz fizikus felesége, Laura nevezte először az Egyesült Államokban élő, a nukleáris kutatásokban vezető szerepet játszó magyar tudósokat marslakóknak az egymás közötti beszélgetéskor használt anyanyelvük különleges hangzása miatt. Az öt „marslakó” közül – az ábécé szerinti névsorban – a második volt Neumann János. De ő nemcsak az atomfizika 20. századi fejlődésében játszott szerepet Kármán Tódorral, Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel együtt, hanem talán még ennél is fontosabbnak bizonyultak a számítástechnika megalapozásában végzett kutatásai. A hazai tudományos élet idén sokféle eseménnyel, kiadvánnyal és kiállítással emlékezik meg a százhúsz éve született Neumann Jánosról.

