Miért fontos projekt Kína újraegyesítése a pekingi vezetés számára, és milyen szerepet játszik Tajvan Kína geopolitikai érdekrendszerében? Kína szuperhatalmi ambícióiról kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusát Világrend című műsorunkban.
***
„Ha kínaiak úgy döntenek, hogy megtámadják Tajvant, annak világtörténelmi jelentősége lenne” – kezdte a beszélgetést Matura Tamás, aki szerint a Kína-kutatók ezt a támadást realitásnak tartják a 2020-as évek második felében. Kína ugyanis meg fogja közelíteni relatív hatalmának csúcsát, és
a nagyhatalmi kötélhúzásban. A kommunista országnak több problémával is szembe kell néznie: rövidtávon az ingatlanpiaci buborék, középtávon az eladósodottság, hosszútávú a demográfiai beszakadás jelent kihívást számára.
Jelenleg sok tényező miatt Kínának túl kockázatos lenne megtámadni Tajvant. Egyrészt, a kínaiakat meglepte az orosz-ukrán háborúban tanúsított nyugati egység, másrészt Tajvan egy sziget, ezért elfoglalása bonyolult manővert kíván, a mai műholdas megfigyelési rendszerekkel „legalább 6 hónappal előtte látnák az amerikaiak és tajvaniak, ha Kína nagy méretű csapatösszevonásokat hajtana végre” - fogalmazott a Kína-kutató. Mint mondta, becslések szerint minimum hatszázezer katona behajózására lenne ehhez szükség, a biztos győzelem eléréséhez azonban legalább egymillióra – a kínai haditengerészetnek nincs ekkora kapacitása, ezért
„A kínaiaknak minden esetben figyelembe kell venniük, hogy az Egyesült Államoktól milyen reakció várható pontosan” – fejtette ki a szakértő, utalva arra, hogy mindegyik fél ügyel arra hogy az eszkalációt, a válasz-viszontválasz csapdát elkerülje.
Matura Tamás úgy vélte, „ha kialakulna a kínai-tajvani konfliktus, abban az esetben nagyon nehezen tudnánk elkerülni annak regionálissá válását” – vagyis Tajvan elfoglalásához Kínának először a közeli Japánban állomásozó amerikai bázisok ellen kellene rakétatámadást indítania, ami automatikusan egy regionális háborút robbantana be, amelyben a kínai és amerikai erők között közvetlen katonai összecsapás alakulna ki, és abba becsatlakoznának a japán és vélhetően a dél-koreai csapatok is.
Kína a világ egyik legnagyobb kereskedő nemzete, viszont nincs szabad kijárása a világ tengereire, amely óriási stratégiai sérülékenységet jelent számára – egy háború esetén egy ellenséges tengeri blokád képes lenne megbénítani kereskedelmét, ami nem lenne lehetetlen, hiszen a Kínával határos tengerszakaszok az Egyesült Államok szövetségeseinek felségvizei. Tajvan földrajzi elhelyezkedése ebben a helyzetben
és dominanciája a Dél-kínai-tengeren egyértelmű lenne.
Gazdasági szempontból szintén meghatározó előnyt jelentene Tajban bekebelezése, hiszen a szigetország a világ chip-gyártásának motorja. Ráadásul a tajvani berendezkedés egy alternatív kínai politikai modell, amelyet a Kínai Népköztársaság nem tűr, és ahogy Hongkong integrálásával megtörtént, hasonló módon képzeli el Peking Kína „békés újraegyesítését”. Tajvan azonban éppen Hongkong példája miatt nem kér ebből, ráadásul a tajvani társadalom fiatalabb generációi tajvani identitásúak, ők nem akarják, hogy hazájuk Kína részévé váljon – tette hozzá a Corvinus Egyetem adjunktusa.
Matura Tamás szerint Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnökének „putyinizálódása” miatt nehezen lehet már követni racionális alapon a kínai ambíciókat, ugyanis mindenképpen véghez akarja vinni nagy vállalását, miszerint a népköztársaság megalapításának centenáriumára, vagyis
„Személy szerint nem szeretnék annak az amerikai elnöknek a helyében lenni, akinek meg kell hoznia ezt a döntést” – utalt a szakértő arra, hogy az Egyesült Államok közvetlen háborúba keveredne, ha Kína megtámadná Tajvant. Alapvetően két utat választhatna ebben az esetben Amerika. Az egyik: nem segít Tajvannak – „ez az amerikai hegemónia és az amerikai évszázad végeként kerülne be a történelemkönyvekbe”; illetve segít – a közvetlen háború azonban rengeteg előre nem látható kockázatot hordoz magában.
„Nem tudom elképzelni, hogy az Egyesült Államok kivonuljon a régióból” – mondta a Kína- kutató, hozzátéve, hogy az amerikai közvélemény biztosan nem fogadná el, ha Amerika elengedné Tajvan kezét. A jelen tendenciája azonban éppen az, hogy maguk az amerikai politikusok is Kína ellen hergelik a társadalmat,
Kína viszont évek óta fegyverkezik, másfél évtizede támadó fegyvereket fejleszt, hadgyakorlataival nemcsak Tajvan felségvizeit, de Japán és a Fülöp-szigetek szuverenitását is kóstolgatja, így egyre nyíltabban kezdi ki Amerika regionális szövetségeseit.
Emmanuel Macron Kínában tett látogatása után tett nyilatkozata kapcsán, miszerint „Tajvan konfliktusa nem a mi ügyünk”, Európának nem szabad bevonódnia Kína és az Egyesült Államok konfliktusába, Matura Tamás megjegyezte: ez a megjegyzése hiba volt, ugyanis ha a háború törne ki a csendes-óceáni térségben, annak nagyon komoly gazdasági következményei lennének Európára nézve is. Szerinte azért is furcsa a francia elnök nyilatkozata, mivel a franciáknak a csendes-óceáni térségben területeik vannak, így
Macron azon kijelentéséről, miszerint Európának nem szabad ennyire kiszolgáltatottnak lennie az Egyesült Államoktól, hanem stratégiai autonómiára van szüksége, a szakértő azt mondta: „Macron ambíciói és Európa képességei két külön lapra tartoznak” – függetlenedni az amerikaiaktól remek célkitűzés, az ukrajnai háború azonban éppen azt mutatta meg, milyen európai ráutaltság van az amerikai katonai segítségre.
--
A Világrend adásának vendége Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Tajvani katonák gyakorlatoznak a szigetország déli régiójában 2022. június elsején (forrás: Ceng Shou Yi / NurPhoto via AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Vitézy Dávid tagad.
A két évvel ezelőtt új startot vett, Mikoviny utcai Gléda vendéglő egyszerű receptet követ: a vendégnek jót és jól kell adni. Tulajdonosa, a harmadik generációs vendéglátós Deli János nem újragondol, maximum egy csipetnyit korszerűsít. És ami nem éppen hátrány, a meglehetősen tisztességes adagok sincsenek túlárazva.
