A Nyugat és a fehér ember lett az új szélsőbal ellensége – német kutató a Mandinernek

A Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vendége volt Susanne Schröter német etnológus, iszlámkutató és a frankfurti Globális Iszlám Kutatóközpont (FFGI) igazgatója, a frankfurti Goethe Egyetem tanára és a Republik21 - R21 polgári politikai think tank egyik alapítótagja, aki kritikusan szemléli az integráció körüli vitakultúrát. Ez utóbbi szervezetről, a német liberalizmusról, a szólásszabadságról, az antifákról, valamint az öngyűlöletről kérdeztük.

*

Mi az a REPUBLIK21?

Egy agytröszt, amelyet körülbelül két évvel ezelőtt alapítottak, és nem tartozik egyetlen párthoz sem, de az alapító tagok közül ketten a Kereszténydemokrata Párt tagjai. Én személy szerint nem vagyok tagja egyik pártnak sem, de a liberálisokhoz kötődöm. De a legtöbb tagnak nincs pártháttere. Néhányan közülük akadémikusok, professzorok, mások politikusok, de vannak közgazdászok is.

különösen a politikai diskurzus beszűkülése. És megpróbáljuk előmozdítani a liberális-konzervatív érvelést.

Milyen rendezvényeket szerveznek?

Tavaly ősszel volt egy konferenciánk, a téma a németországi „woke” mozgalom volt. Tehát az identitáspolitikáról és az eltörléskultúráról volt szó. Nagy siker volt. A legtöbb németországi médium, amely nagyon baloldali beállítottságú, nagyon provokatívan reagált. Jobboldalinak bélyegeztek minket, de mi nem reagáltunk erre, és a konferencia nagy sikert aratott. 

Ki finanszírozza önöket?

Magánfinanszírozásúak vagyunk, nem kötődünk politikai pártokhoz, nincs nagy szponzorunk, de vannak bizonyos emberek, akik támogatást nyújtanak. Most már tudunk kutatókat felvenni. A következő konferenciánk Merkel kancellár korszakáról fog szólni, ami nagyon ellentmondásos, különösen a CDU (Kereszténydemokrata Unió) számára. Ő vezette a CDU-t balra, és az ő tevékenysége alapozta meg azt, hogy szövetségre kerüljön sor a Zöldek és a kereszténydemokrata pártok között.

Miért olyan forró téma ez?

A probléma az volt, hogy

Így a tagjaik egy része átment az AfD-hez, mások maradtak, de elveszettnek érezték magukat. És ez volt a konzervatív emberek panasza mindig is: hogy már nincs politikai képviseletük. A CDU-nak most már zöld álláspontjai vannak, a politikai szférában már nem játszanak erős szerepet. Ezért sokan új kezdetet akarnak. És ugyanez igaz a liberálisok egy részére is. Van egy nagy koalíció a szociáldemokraták, a zöldek és a liberális szabaddemokraták (FDP) között, ahol a liberálisok nem játszanak jelentős szerepet, hogy őszinte legyek. Nagyon sokan nem jobboldaliak Németországban, de nem is tudnak azonosulni a kormánykoalícióval, és ezek az emberek tőlünk várják az újrakezdést.

Ön többször is a „liberális” szót használta, és kritikát fogalmazott meg a woke-izmussal szemben is. Szerintem a legtöbb ember Magyarországon a liberalizmust a woke-izmussal azonosítja.

Az elmúlt napokban, amikor itt Magyarországon beszélgettem az emberekkel, rájöttem, hogy önök teljesen másképp értelmezik a liberalizmust, mint én.

Az eltörlés kultúrája autoriter, nem liberális. És amit a baloldali pártok Németországban most csinálnak, az a liberalizmus ellentéte. A liberalizmus a liberális elmélet szerint az egyén szabadságától függ, amelyet például az alkotmányunk biztosít. Kant azt mondja, hogy azok az emberek, akiknek jogaik vannak, akik jól képzettek, több jót tudnak tenni a társadalomért, és felelősséggel tartoznak érte. Szóval így látom én a liberalizmust. 

Értem, de szerintem nagyon erősen a politikai elméletre koncentrál. Szerintem a magyar emberek amikor a napi politikát nézik, azt gondolják, hogy már nem igazán lehet elválasztani a liberálisokat a baloldaltól. Elvégre Németországban koalícióban vannak.

Igen, kormányon vannak, de a liberálisok közül sokan nem nagyon elégedettek azzal, ami történik, és veszítenek is szavazókat. Sokaknak nem tetszik, ahogyan most szerepelnek. Nem ellenzik a woke-izmust. Nincs igazán liberális programjuk. Ők a két baloldali párt kis partnere, és nem állítják meg őket.

Ön azt gondolja, hogy majd a liberálisok fogják megállítani a baloldalt?

Természetesen nekik kellene. Nézze meg ezeket a klímapánik által vezérelt törvényeket! A zöldek és a szociáldemokraták is nagyon ideológiailag reagálnak az éghajlati problémára. A probléma valós, de intelligensebb módon is meg lehetne oldani.

Ezért azt várnám, hogy a liberális párt racionálisabban és nem érzelmileg vezérelt, hisztérikus módon reagáljon, és legyen az az erő a koalícióban, amely a józan ész hangját viszi a vitába. Ezt nem teszik, így a gazdaság most súlyosan károsodott. Nem tesznek semmit. A tömegközlekedési rendszerünk katasztrofális, és ennek minisztere a liberális pártból való. De nem látom, hogy valóban korszerűsítené a vonatrendszert. A digitalizáció, ami a szabaddemokraták nagy témája volt, nem halad olyan gyorsan, mint kellene. Ehelyett egy új LMBT-törvényen dolgoznak, amely, ha elfogadják, lehetővé teszi, hogy a gyerekek 14 éves korukban megváltoztathassák a nemüket, még akkor is, ha a szülők nem értenek ezzel egyet. Lehet, hogy ők ezt liberalizmusnak tekintik, de szerintem ez problematikus, mert ezek a gyerekek pubertáskorban vannak, és nem szabadna olyan dolgokról dönteniük, amelyek károsíthatják a testüket, és súlyos következményekkel járhatnak.

Úgy tűnik, hogy a német liberálisok között jelenleg nagyon mély belső megosztottság van.

Igen, ezt tökéletesen látja. A megosztottság nagy. Egyrészt

akik nem szavaznak többé a liberális pártra. Másrészt viszont ott vannak azok, akik benne vannak a koalícióban, és azt mondják: „Igenis tehetünk valamit. Legalább megakadályozzuk, hogy a baloldali pártok átessenek a ló túloldalára.” De a választók többsége ezt nem látja.

Talán hallotta, hogy néhány hete volt egy támadás itt Budapesten, járókelőket támadtak meg német szélsőbalos antifa-mozgalmárok. Milyen politikai légkör szülte ezt az erőszakot Németországban?

Természetesen Németországban, ahogy Magyarországon is, senkinek nem szabad megütni valakit, de igen, időnként előfordul. Nézze, a baloldali pártok kapcsolatban állnak bizonyos civil szervezetekkel, nagyon-nagyon radikális baloldali ágakkal, és az Antifa is ide tartozik. De a baloldali pártok nem annyira a baloldali radikalizmussal foglalkoznak, hanem a jobboldali radikalizmussal. És ez a probléma. Nancy Faeser belügyminiszterünk kijelentette, hogy a társadalomra leselkedő legsúlyosabb veszély a jobboldalról érkezik. Tehát teljesen a jobboldal elleni küzdelemre összpontosít, nem csak a jobboldali pártok, jobboldali szereplők, hanem valami olyasmi ellen, amit ő jobboldali szélsőségességnek nevezett. Nem egészen világos, hogy mit ért ez alatt, mert a fogalom homályos.

De a súlyosabb probléma az, hogy nem foglalkozik az iszlamizmussal, ami mindenképpen a legnagyobb probléma, mert ha megnézzük a rendőrségi aktákat, a legtöbb szélsőségesnek minősített eset az iszlamista oldalról jön.

Mit gondolnak a baloldali pártok ezekről a radikális baloldaliakról?

Többé-kevésbé szimpatikusan reagálnak ezekre a klímaaktivistákra: „igazuk van, de természetesen nem szabad erőszakosan viselkedniük”. „Bizonyos értelemben jó irányba vezetnek minket, de mivel fiatalok, nem törődnek a törvényekkel”, és a többi. Néha a városi önkormányzatok engednek a követeléseiknek. Kikövezik a radikális baloldal és a fősodratú baloldal jövőbeli szövetségét.

Hogyan néz ki most a politikai iszlám Németországban? Saját pártokat alapítanak, mint Hollandiában?

Nem, nem ezt teszik. A cél a pártrendszerbe való beszivárgás, főként a szociáldemokraták soraiba. Másodsorban a zöldek, illetve a kereszténydemokraták közé is.

Ennek az oka, hogy erős politikai befolyást akarnak szerezni. Ezen aktivisták közül néhányan közel állnak Törökországhoz, mások a Muszlim Testvériséghez. Azt mondják: „Be kell épülni az összes pártba. Csak akkor tudunk igazán politikai befolyást gyakorolni, ha minden pártban jelen vagyunk.” Ami a kereszténydemokratákat illeti, szerintem a legtöbbjük azt sem tudja, hogy mi folyik itt, de a baloldalon évekig nagyon szoros kapcsolatokat ápoltak az iszlamista szereplőkkel. Ezt Franciaországban úgy hívják, hogy „iszlámbaloldal”. Ez ott régi műsor.

Az új könyvében az „öngyűlölet” kifejezést használja, amikor a Nyugatról van szó.

Igen, és ez legalábbis a baloldali aktivistákra és kutatókra igaz. Ők többnyire az USA-ból származó elméleteket fogadtak el, olyan elméleteket, mint a posztkoloniális elmélet, a kritikai fajelmélet, vagy az interszekcionális feminizmus. Ezek mind olyan elméleti megközelítések, amelyekben közös, hogy a fő ellenség a Nyugat, a fő ellenség a fehér ember. A fehér embereket hibáztatják, mert hogy szerintük ők alapvetően rasszisták. Le akarják dönteni a Nyugatot, és ezért támadják a fehér embereket. A könyvemben felteszem a kérdést: hogyan lehetséges, hogy a fehér országokban, a fehér többségű országokban a fehérség stigmává válhat? A baloldalon van egy olyan elképzelés, hogy létrehozzák az „új embert”, és ez ehhez kapcsolódik.

Az új szovjet embert?

Igen,

A kínaiak is megpróbálták, Pol Pot Kambodzsában próbálkozott ezzel. És most ennek az eszmének az újjáéledésével állunk szemben, más néven: az új, ökológiailag tudatos, woke ember fogja megmenteni a bolygót. Ez az ő elképzelésük a földi paradicsomról, de a módszerek autokratikusak, illiberálisak és teljesen a saját nyugati népeink ellen irányulnak.

Fotó: MCC