Az elemző szerint a kínai béketerv olyan állításokat tartalmaz, amelyek nem jók Moszkvára nézve.
Bendarzsevszkij Anton összefoglalta a véleményét Hszi Csin-ping háromnapos oroszországi látogatásáról.
„A március 20-22 között lezajlott kínai vizitet nem tudom másként értelmezni,
mint egy erősen szimbolikus, elsősorban üzenetértékű eseményt.
Üzenet a Nyugatnak (összeállt az orosz-kínai tengely, féljetek!) és üzenet az orosz közönségnek (baráti, szinte testvéri kapcsolatok vannak Kínával, és ha kell, Peking segít).”
Az elemző a szimbolikus jelentésen túl kitért a látogatás gyakorlati jelentőségére is.
„Kína nem küld fegyvereket vagy lőszereket Oroszországnak. Nyilvánosan ilyen nem hangzott el, és persze lehet, hogy zárt ajtók mögött szóba került a dolog (szinte biztos), de semmilyen nyomát nem látjuk, hogy Kína segíteni fog ebben Oroszországban” – foglalta össze a véleményét Bendarzsevszkij Anton a kérdésről.
Az elemző szerint Kína számára fontos, hogy megőrizze a Nyugattal a jó kapcsolatát. Ezt így fogalmazta meg: „Kína számára meg kell találni azt a vékony egyensúlyt, hogy szimbolikus gesztusokat tegyenek Oroszországnak (ez megvan),
de feltétlenül ügyeljenek arra, hogy ez ne veszélyeztesse a nyugati gazdasági kapcsolataikat.”
A külpolitikai szakértő szerint Kínának az sem jó megoldás, hogy Oroszország győztesen kerül ki a jelenleg zajló háborúból. „Arra is ügyelniük kell, hogy Moszkvát ne támogassák meg úgy, hogy esetleg megnyerjék a háborút, mert az Oroszország megerősödésével fog járni (ez nekik nem jó), de el is kell kerülniük a jelenlegi orosz politikai rendszer bukását, mert ki tudja, mi jön a helyére. Mi van, ha Kínával ellenséges, Nyugatbarát vezetés jön utána?”
A háborúról nyíltan nem sokat beszéltek a felek, viszont a békéről annál többet. „A háborúról gyakorlatilg nem volt szó a találkozón (legalábbis a találkozó nyilvános részében), a béketervről viszont igen.
A kínai béketerv alapvetően olyan állításokat tartalmaz, amelyek nem jók Moszkvára nézve.
Például a nemzetközi normák betartása, vagy Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának a megőrzése. Nem véletlen, hogy eddig Oroszország nem is reagált rá, Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban annyit fűzött hozzá a február közepén publikált kínai tervhez, hogy »Oroszország alaposan meg fogja vizsgálni a kínai javaslatokat«” – foglalta össze a véleményét a kérdésről.
***
***
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin
Jelenleg vizsgálat zajlik; a légi közlekedésben minden incidenst ki kell nyomoznia az erre szakosodott hatóságoknak – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Azt állítják, az orosz légvédelem egy ukrán támadás kivédésében vett részt a gép eltalálását megelőzően, de úgy vélik, ilyen esetben az orosz félnek kötelessége lett volna lezárni légterét a polgári repülőgépek előtt.
Vajon hogy menekült volna meg negyedmillió magyar, „ha az EU hagyja”? Mit üzentek hazánknak Svédországból? S mit kaptunk von der Leyentől?
Az orosz regionális kormányzó szerint a tüzet egy az orosz légvédelem által lelőtt ukrán drónból származó lezuhanó törmelék okozta.
A nemrég nagykorú fiatal a háború során került egy ukrán gyermekotthonból az országba.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
Óriási változás állt be január óta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közhangulatban.
