Hogyan?
Ezért kell nekünk például a Paks II. és a meglévő blokkok tervezett üzemidő-hosszabbítása. Napelemből a 2030-ra tervezett 6 gigawatthoz képest a következő évtized elejére akár 10-12 gigawattnyi beépített kapacitás lehet úgy, hogy ma az ország átlagos fogyasztása 6-6,5 gigawatt. A magyarországi naperőművek március 4-én termeltek eddigi történetük során a legtöbbet, csak az ipari méretű létesítményeink déltájban közel 2,2 gigawattot adtak le. Ezekből 2,6 gigawattnyi beépített kapacitásunk van, a háztartásoknál további 1,6, így az összes hazai kapacitás már most 4 gigawatt felett van. A hétvégi csúcsdöntés idején a rendszerterhelés több mint felét a napenergia adta, még exportra is futotta belőle. A dolgok állása szerint egyébként az időjárásfüggő megújulók elterjesztéséhez is kellenek az akkumulátorok. Az így megtermelt áramot el kell tudni tárolni borús napokra, éjszakára vagy akkorra, amikor másutt nem süt a nap, kevésbé telített a piac. A járműipar a világ egyik legnagyobb iparága, nagy tömegben, nagy mennyiségben szolgál ki egy alapvető emberi igényt, az egyéni közlekedést. Ha a világ egyik legnagyobb értékláncában sikerül megőriznünk, megerősítenünk a kivívott pozíciónkat, akkor tettünk valamit azért, hogy ne csak mi most, hanem majd a gyerekeink is jobb életet élhessenek. Ugyanezért természetesen minden beruházóval szemben alapvető elvárás, hogy tartsa be a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeket is.
Egy másik energetikai jellegű megállapítást is tett nemrég az akkumulátorgyár kapcsán. Milyen új erőművek építésére készülnek Tiszaújvárosban?
Nagy, kombinált ciklusú gázturbinás erőműveket fogunk építeni,
két 500 megawattos gázturbinát és az ehhez kapcsolódó áramfejlesztő berendezést. Ezek ma a Mercedesek az energiatermelésben: nagyon jó hatásfokkal tudják kihúzni az adott üzemanyagból a benne rejlő energiát. A régi, ilyen típusú erőművek úgy működtek, hogy vagy mentek, vagy nem mentek. Ezek a turbinák viszont ötventől ötszáz megawattig skálázhatók. Ha van itthon vagy akár máshol megtermelt megújuló áram, jobb azt használni, mert nincs karbonlábnyoma, beüzemelés után a működtetési költsége kicsi. A gázturbinás erőműhöz pedig kell a viszonylag drága üzemanyag, és a szén-dioxid-kvótáját is ki kell fizetni. De akkor is kell áram, ha éppen nem süt a nap. Amikor az időjárásfüggő megújulók nem vagy nem eleget termelnek, szükség van kiegyenlítő kapacitásra. Ha ezt teljes mértékben a külföldre hagyjuk, az ismét csak bizonyos mértékű kiszolgáltatottsággal jár. A kombinált ciklusú gázturbinákkal rugalmas képességet teremtünk a kiegyenlítéshez vagy megfelelő árviszonyok mellett a termeléshez is.
Ha már a megújulóknál vagyunk: a kormány októberben megszüntette a hálózatba való betáplálás lehetőségét az újonnan engedélyezendő napelemeknél. Akkor arra hivatkoztak, hogy a magyar áramhálózat nem bír el több napelemet, ám ez nem igaz egyformán az ország minden pontjára. Miért érvényes a döntés mégis az egész országra?
Ahogy mondtam: gyorsan bővül Magyarországon a napelempark, 4 gigawatt felett járunk. Jelen pillanatban 170 ezer háztartási méretű kiserőmű már termel. Van bent további 100 ezer, tavaly októberig benyújtott igény, ezek idővel fel fognak kerülni. Itt húztuk be átmenetileg a féket, de aki nem táplál fel a hálózatra, az ma is telepíthet. Ipari méretű erőműből további 5 gigawattra van kiadott engedély. Ezek is meg fognak épülni, a beruházóknak most kellett nyilatkozniuk, biztosítékot adniuk. Nincs tehát általános leállás, a hálózatot viszont valóban fejleszteni kell ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a tömegesen megjelenő új kapacitásokkal. Most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást. Ahogy azt is szeretnénk, hogy szélkerekek is épüljenek. Nem mindenütt az országban és nem komplett erdők, de legyen szélkerékállítási lehetőség, mert a nap és a szél jól kiegészítheti egymást, viszont ehhez is szükség van a korszerű hálózatra.
Milyen hálózatfejlesztésen gondolkodnak?
Jóval előrébb tartunk a gondolkodásnál. A rendszerüzemeltető és a nagy elosztók összesen 160 milliárd forintból indítanak beruházásokat. Az üzembiztonság javítása mellett kiemelt cél, hogy minél több megújulókapacitás befogadására tegyék alkalmassá a hálózatot. A másik irány, egy konzervatív értékrendű energiapolitika lényege pedig a lokalitás.
Használjuk fel minél nagyobb arányban ott az energiát, ahol megtermeltük.
Ennél nincs jobb megoldás, mert nem kell szállítani, kisebb a szállítási veszteség, s közben a hálózat terheltsége is csökken. Egyelőre viszonylag kevéssé használjuk ki az energiaközösségben rejlő lehetőségeket. A legkisebb energiaközösség a lakóház: napelemmel, akkumulátorral, elektromos autóval és valamilyen intelligens eszközzel, mondjuk egy bojlerrel, amelynél meg tudjuk határozni, hogy mikor használjon áramot. Egy okosmérővel és ezzel a szabályozási képességgel helyben fogyasztjuk el a saját magunk termelte áram egy részét, nem küldjük fel a hálózatra. Erre a mintára, csak nagyobb léptékben kell elképzelni az energiaközösségeket. Szolnokon például egy megyei jogú város fogott hozzá naperőmű-telepítéssel és a kapcsolódó elektromosautó-töltőkkel egy települési energiaközösség kialakításához.
Egy évszámmal zárjunk: mikortól érkezhetnek új igények a hálózatra feltápláló háztartási napelemek bekötésére?
A mostani 100 ezren felül? Azon leszünk, hogy mielőbb, akár már idén.
Lantos Csaba
1962-ben született Hódmezővásárhelyen. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdaságtant és szociológiát hallgatott, 1986-ban diplomázott. Számos pénzintézetnél töltött be vezető pozíciót, irányította a Creditanstaltot, a CA-IB-ot, vezérigazgató-helyettese volt az OTP-nek. 1990 és 2002 között a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsának tagja. 2009 óta a MET Holding elnökeként energetikával foglalkozik, 2021 és 2023 között a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának tagja, 2022 decembere óta Magyarország energiaügyi minisztere.
1962-ben született Hódmezővásárhelyen. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdaságtant és szociológiát hallgatott, 1986-ban diplomázott. Számos pénzintézetnél töltött be vezető pozíciót, irányította a Creditanstaltot, a CA-IB-ot, vezérigazgató-helyettese volt az OTP-nek. 1990 és 2002 között a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsának tagja. 2009 óta a MET Holding elnökeként energetikával foglalkozik, 2021 és 2023 között a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának tagja, 2022 decembere óta Magyarország energiaügyi minisztere.Nyitókép és képek: Földházi Árpád