Mátészalka, New York, Hollywood, magyar-zsidó örökség, gulyásleves, rétes és újraházasodási tervek egy magyar zsinagógában. Hogyan kötődik hazánkhoz az amerikai Álomgyár egyik legünnepeltebb színésznője és szintén legendás édesapja?
Ahogy a Mandineren is megírtuk, magyar dalocskát énekelt, majd saját magyar örökségét emlegette az Oscar-gálán a frissen díjazott Jamie Lee Curtis.
„Szeretem a magyar örökségemet”
– mondta a színésznő a backstage-ben, mire a hallgatóság soraiban néma csend lett. Erre Curtis viccesen meg is jegyezte, hogy „ a terem nagyon elcsöndesült”.
Jamie Lee Curtis a hétvégi gálán a legjobb női mellékszereplőnek járó aranyszobrot vehette át.
Rengeteg befutott álomgyári világsztár rendelkezik magyar gyökerekkel és felmenőkkel, nem véletlen, hogy régóta tartja magát egy mondás,
Jamie Lee Curtis magyar-zsidó felmenőkkel rendelkezik. Apja a kétszeres Golden Globe-díjas magyar-zsidó származású hollywoodi színészlegenda, Tony Curtis. Nagyapja, Schwartz Manó tősgyökeres mátészalkai volt, nagymamája, Klein Ilona pedig a felvidéki Nagymihályról származott. A család a szabolcsi Mátészalkáról emigrált New Yorkba.
Nem csak a színésznő, de a tizenhárom évvel ezelőtt elhunyt édesapja is nagyon büszke volt magyar származására, sőt Tony Curtis többször is járt Mátészalkán. A szabolcsi városban egy róla elnevezett kiállítás nyílt, illetve egy kávézó is a színészóriás nevét viseli. A tárlaton többek között Tony Curtis családi hagyatékai tekinthetők meg, olyan relikviák társaságában, mint a színész egyik festménye, vagy éppen egy George W. Bush-tól kapott levél. A tárgyak egy részét a színész utolsó két felesége ajánlotta fel a múzeumnak.
Jamie Lee Curtis 2021-ben járt a kávézóvá alakított házban, amikor is Hanusi Péter polgármester meghívására magánlátogatásra érkezett a településre. A színésznő a kiállítás megtekintése után végigsétált a Kossuth utcán,
A lepusztult állapotában is lenyűgöző épületben a színésznő azt mondta: itt szívesen férjhez menne, majd elnevette magát, és magyarázatképpen hozzátette: természetesen jelenlegi férjére gondol – szívesen kötne vele ott újra házasságot.
Jamie Lee Curtis – apja példáját követve, aki vállalta, hogy arca lesz a budapesti, Dohány utcai zsinagóga felújítására szervezett gyűjtésnek – azt mondta: hozzanak létre egy alapítványt Mátészalkán, ő pedig vállalja, hogy segít a gyűjtésben, hogy a zsinagóga visszanyerhesse eredeti szépségét.
„Ma képviseltem a családomat a vadonatúj Tony Curtis emlékmúzem és kávézó megnyitóján Mátészalkán, ahonnan nagyszüleim, Helen és Emanuel Schwartz emigráltak. Ez csak egy utcányira van attól a zsinagógától, amelyben a családom oly régen imádkozott. Most üres, mivel a teljes zsidó lakosságot kiirtották, de az épület élő emléket állít azoknak, akik ott éltek és élnek ma is, és elköteleztem magam amellett, hogy a polgármesterrel együttműködve a helyi vállalati és magánközösségtől
összegyűjtöm a szükséges pénzt, hogy felújítsuk és átalakítsuk ezt a rendkívüli épületet,
hogy közösségi központként szolgáljon ünnepségek, művészet és zene számára” – írta Jamie Lee Curtis a Facebookon.
Kép: Jamie Lee Curtis közösségi oldala
„Nagyon megható, hogy Magyarországon lehetek. Attól a pillanattól kezdve, hogy megérkeztem, sok olyan emberrel találkoztam, akik úgy néznek ki, mint én, vagy a fiútestvéreim vagy a lánytestvéreim” – nyilatkozta a színésznő, aki eredetileg egy órát töltött volna Mátészalkán, de mivel jól érezte magát, három órát maradt.
Tony Curtis, eredeti nevén Bernard Schwartz 1925. június 3-án született New Yorkban. Ahogy több hollywoodi alapítóatyáról és hírességről, úgy Tony Curtis-ről is köztudott,
Több alkalommal felkereste Mátészalkát is, ahonnan szülei kivándoroltak az Egyesült Államokba. Először 1985-ben, majd 1988-ban járt Magyarországon. A rendszerváltást követően 1996-ban az akkori magyar kormány meghívására vett részt a Magyar Filmesek Első Világtalálkozóján. Ekkor, mint házigazda szerepelt egy Magyarországot reklámozó rövidfilmben.
„Apám emléke miatt vállaltam el, hogy részt vegyek Magyarország népszerűsítésében. Édesapám magyar volt, ő nevelt fel New Yorkban. Nagyszerű ember volt, és ezzel is adózni szeretnék az ő emlékének. Ezért vagyok most itt” – nyilatkozta akkor a színész, aki szerint elsősorban Magyarország szépsége, valamint az emberek kedvessége és humora lehet vonzó a külföldiek számára.
Tony Curtis sokáig nem is tanult meg angolul, otthon kizárólag magyarul beszéltek, ahogy erről később ő maga is beszámolt:
„Hatéves koromig azt hittem, Magyarországon élek. Aztán Bronxban rájöttem, mégsem. Sokszor megvertek azért, mert magyar voltam.”
A színészlegenda sajnos nem büszkélkedhetett felhőtlen gyermekkorral. Anyja skizofréniával küzdött, gyakran verte a gyerekeket, öccsét, Juliust pedig fiatalon halálra gázolta egy kamion. „Nem sok mindent kaptam a skizofrén anyámtól, a rengeteg pofont leszámítva” – nyilatkozta egyszer a világsztár.
A család nehéz körülmények között élt, ami miatt Curtis egy rövid ideig az árvaházat is megjárta. Apja egy szabóboltot vitt, de nehezen döcögött az üzlet, a nagy gazdasági világválság idején be is kellett zárni. Schwartz Manót rettenetesen bántotta, hogy családja nem jut egyről a kettőre. Mindez odáig vezetett, hogy a családfő láncdohányos lett, s negyvenéves korára a fél tüdeje elhalt. „Marta magát, mert nem volt házunk, mire viszont híres színészként már házat vehettem volna neki, nagyon beteg lett” – mondta egykor édesapja kapcsán Tony Curtis.
Curtis mindvégig büszke volt magyar-zsidó származására, apja emlékezete arra sarkallta, hogy kutassa fel a gyökereit.
Közel a hatvanhoz látogatott először Magyarországra. A Hiltonban szállt meg, ahol minden este töltött káposztát és disznótorost vacsorázott, Szentendrén pedig vásárolt magának néhány bő ujjú parasztinget.
Fontos még megemlíteni, hogy Tony Curtis létrehozott egy alapítványt a Dohány utcai zsinagóga felújításának támogatására. A '88- as magyarországi látogatásával kapcsolatos dokumentumokból is kitűnik, milyen fontosnak tartotta a filmsztár a mecénási szerepét, amely Magyarországon sajnos elég gyenge lábakon áll. Curtis különösen a magyarországi zsidóság identitásának erősítéséért fáradozott, 1987-ben alapította az Emanuel Alapítványt, amelynek fő célja, hogy ápolja a holokauszt magyarországi áldozatai emlékét.
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár / Marjai József miniszterelnök-helyettes iratai
Nyitókép: Fekszi Márta, Ruzsinszki Ádám / Origo FilmGroup
Különleges zenei programmal indul az április a fővárosban: április 3. és 5. között ismét megszervezik a Budapest GipsyFestet, ahol a roma zenei élet színe-java megfordul majd. A programokról és a rendezvény küldetéséről kérdeztük a főszervezőt, Rostás Mihály Mazsit. De lapunknak Tóth Gabi is vallott arról, milyen kapcsolat fűzi ehhez a kultúrához.
25,6 milliárd forintba került a sorozat (első évad?) leforgatása. De mégis, mennyire sok ez?
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
A modell sikerének ellenére a Magyarországon történő bevezetés számos kihívást rejt magában.
Sokáig „tótnak” hitték őket, de a kutatások is bebizonyították, Derenken egykor lengyelek, gorálok éltek. Rémiás Tibort, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatóját kérdeztük.
„A magyar népzene és a néptánc tudja legjobban bemutatni a nemzeti karakterünket” – hangsúlyozta Rosonczy-Kovács Mihály annak kapcsán, hogy a csárdás hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az egészségüggyel kapcsolatos érzet és valós tapasztalat között egyetlen másik OECD-országban sincs akkora különbség, mint Magyarországon.
A gránátvörös-kékek 2018 áprilisa óta először szenvedtek vereséget a spanyol bajnokságban.
