Azzal, hogy gátolja a globális minimumadó bevezetését. A lap szerint „a populista retorikában tátongó résekről” van szó.
A New York Times elemzése azt elemezgeti, hogy a koronavírus okozta krízist követően miként állt le a globalizáció, és kezdődött el az ellátási láncok újraszervezése. E folyamat egyik sajátossága szerintük, hogy megsokszorozódnak a különleges gazdasági övezetek, különösen a jobboldali vezetésű országokban, írják.
Hangsúlyozzák: Magyarországon például Orbán Viktor miniszterelnök, az „illiberalizmus önjelölt mértékadója” 2020-bana Samsung kedvéért hozta létre az első ilyen övezetet 2020-ban. A cikk később kitér arra, hogy az adóelkerülést szolgáló
amelynek vezetői a lap szerint ebben az ügyben a davosi elit mellé állnak, pedig a „szupergazdag titánok” máskor kritikáik kereszttüzében állnak.
Mindez rávilágít, hogy „a nacionalisták politikája valójában az 1990-es évek globalizációjának folytatása.
A különleges gazdasági övezetek felfedik a populista retorikában tátongó réseket”
– állítja a The New York Times szerzője.
Fotó: MTI/AP/Keystone/Laurent Gillieron
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A Mészáros Lőrinc részvényeivel bennfentes kereskedő tőzsdespekuláns ma „közönséges bűnözőnek” nevezte Orbán Viktort.
Célba ért Orbán Viktor és Szijjártó Péter terve.
Beethoven tanította zongorázni, ő maga pedig egy országot tanított szeretni: Brunszvik Teréz nem kérte az arisztokrata luxust, inkább árvák és szegények közé ment.
Bevallották a kormánytagok, hogy állnak a karácsonyi készülődéssel.
