A miniszterelnök a Kossuth rádió vendége volt, szóba került a szankciók, az infláció, a NATO-bővítés valamint a gyermekvédelem kérdése is.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának volt a vendége péntek reggel. Törőcsik Zsolt elmondta, hogy pontosan egy évvel ezelőtt indult meg az orosz-ukrán háború. Megjegyezte, hogy Orbán Viktor mind az évértékelő beszédében, mind (sajtóinformációk szerint) a frakcióülésen is leszögezte, hogy ebből a háborúból ki kell maradni. Műsorvezetői kérdésre elmondta, hogy az angolszászok jól ismertek a kíméletlen fegyelmükről és gondolkozásukról,
Soros pedig 1993-ban arról beszélt, hogy az oroszokat le kell győzni valahogy, viszont mivel a Nyugat rosszul viseli, ha meghalnak a katonáik külföldön, ezért a közép-európaiakat kell rávenni a háborúra.
– szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette, a legnagyobb veszteség ebben a háborúban, hogy egyik oldalon sem világos a hadicél.
A miniszterelnök kifejtette, hogy egy háborúban, ha tisztázatlanok a hadicélok, nagyon könnyű eltévedni. Eszmei értelemben meghatározzák a célokat, de azt, hogy melyik vonalig tart a harc, az nincs tisztázva. Megjegyezte, a Nyugat részéről hiba volt, hogy összeurópai konfliktus lett ebből. Felidézte, hogy már egy évvel ezelőtt is arról beszélt, hogy folyamatosan belesodródunk a háborúba, s erre a legjobb példa a német álláspont változása. Szerinte a jövőben felmerülhet békefenntartó csapatok küldése is.
A miniszterelnök rámutatott, hogy fegyverkezés terén a Nyugat és a NATO nagyon jelentős előnyben van az oroszokkal szemben. Leszögezte, hogy a NATO az egy védelmi szövetség, ezért is problémás Ukrajna esetleges tagsága, mert ott háború van, és háborús országot nem lehet felvenni. Leszögezte,
Megjegyezte, ezt a háborút egyik fél se tudja megnyerni, Oroszország nem tud nyerni, a Nyugat meg nem tud megverni egy atomhatalmat. Csak az áldozatok száma fog folyamatosan nőni, eddig is több mint százezer ember halt meg. Orbán Viktor szerint a józan álláspont a tűzszünet, de a béke megteremtése ennél hosszabb időt igényel.
Orbán Viktor beszámolt arról, hogy az ENSZ éjjel egy békepárti álláspontot fogadott el, tehát a világ többsége a béke mellett áll. Elmondta, hogy fontos, hogy egyik országot se fenyegesse az a veszély, hogy belesodródnak a háborúba az akaratukon kívül. Leszögezte,
Mi tudjuk, hogy mi történik a fronton, és ezért több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak – szögezte le a kormányfő.
Orbán Viktor a svéd és finn NATO-csatlakozásról elmondta, hogy ad egyfajta erkölcsi kötelességet Magyarország számára, ha valaki be akar lépni a NATO-ba, és nincsen jelentős magyar érdeksérelem emellett, akkor úgy, ahogy minket is felvettek, mi is vegyük fel őket. Megjegyezte,
Ezért kérte meg a Fidesz-frakciót, hogy támogassák a bővítést, s a kormány ezért úgy terjesztette be a javaslatot a Parlament elé, hogy kéri a képviselőket, hogy szavazzák meg. „De a képviselők nem túl lelkesek” – jegyezte meg a kormányfő, majd kifejtette, hogy van egy részük, aki azt mondja, hogy mégiscsak Finnországgal létrejön majd egy több mint ezer kilométer hosszú közvetlen határérintkezés Oroszországgal, ennek a háborús potenciálja nagy. Szerinte erre az ellenérvre vannak meggyőző érveink, hogy ezt a kockázatot miért lehet vállalni.
A másik fél pedig azt mondja, hogy
A magyarországi jogállamról, demokráciáról és az itt folyó életről – magyarázta a miniszterelnök. Hogy akar valaki a szövetségesünk lenni egy katonai rendszerben, ha gátlástalanul hazugságokat terjeszt Magyarországról? – tette fel a kérdést.
Orbán Viktor elmondta, hogy az európai szankciós rendszer Magyarországnak súlyos gondokat okoz, erre a legjobb példa a kőolaj és a földgáz. Megjegyezte, 4000 milliárddal emelte meg az energiaárakat a szankció. Ennek kapcsán elmondta, hogy bőven lett volna mire elkölteni ezt a 4000 milliárd forintot, itt megjegyezte a kutatás és fejlesztést, a oktatást és az egészségügyet is.
és reméljük, hogy nem volt összejátszás a spekulánsok és a brüsszeli bürokraták között – jegyezte meg. Elmondta, hogy az infláció ellen 20 döntést hozott meg a kormány, s ezek miatt márciustól reményei szerint csökkenni fog az infláció üteme, decemberre pedig egy számjegyű lesz.
A kormányfő az elmúlt hetek botrányaira reflektálva leszögezte, hogy mi magyarok családközpontúak vagyunk, nekünk a gyerekek fontos szerepet töltenek be a szívünkben. Elmondta, hogy a felnőtteknek a dolga, hogy megvédjük a gyerekeket. Hozzátette,
Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy hol voltak az iskolai vezetők és az állami vezetők. A kormányfő nagyon világos választ szeretne kapni a kérdéseire, és nem szeretné, ha szőnyeg alá söpörnék ezeket az ügyeket. A genderideológia nem egy jópofa marháskodás – tette hozzá.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Világosan fogalmazott a kormányfő, ezt már mindenki érteni fogja.
Orbán-ellenes puccsot terveztek.
„Na, de kinek, ezt majd április 12-én meglátjuk” – tette hozzá a miniszterelnök.
Nem pont a Csúnya, Leváltandó Kormányt szoktátok ezzel vádolni, amit most éppen csináltok?
Nem lehetne, hogy nem szólunk bele a másik dolgába?
Ennek csak Orbán Viktor parancsolhat megálljt.
Az Európai Unió eközben már azt tervezi, hogyan lépne fel az Egyesült Államok ellen egy esetleges katonai támadás esetén.
Ursula von der Leyen egyáltalán nem lehet nyugodt.
