Európában egyáltalán nem ritka a távközlési vállalatokban az állami tulajdon, a Vodafone-tranzakció pedig nem a magyar adóbevételek kárára történt – ez a fő megállapítása az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésének, amely a felvásárlás hátterét vizsgálta.
Lapunk is több ízben foglalkozott az elmúlt hetekben a rendszerváltozás óta eltelt évtizedek legnagyobb vállalati felvásárlásával, amelynek keretében az állam és a 4iG párosa megvásárolta a Vodafone Magyarországot. A 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt., valamint az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 51:49 százalékos tulajdonarányban vette meg a távközlési céget, ami miatt éles ellenzéki bírálatok érték a kormányt. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egy minapi elemzéséből azonban világosan kiderül: a történet egyáltalán nem számít hungarikumnak.
Az európai távközlési ágazatban igen gyakori az állami szerepvállalás, sőt sokszor nemcsak szabályozóként, hanem tulajdonosként is jelen van a területen az állam – ez a fő konklúziója a kutatásnak, amely bemutatja: a kontinensen tizenöt országban van részesedése ilyen cégben az adott államnak. A legismertebb példaként említik a németországi Deutsche Telekomot, amelyben a szövetségi kormány közvetlenül 14,5 százalékos részesedéssel rendelkezik és további 17,4 százalékkal a KfW állami befektetési és fejlesztési bankon keresztül. De a Telekom Austria is egy osztrák állami holding 28,42 százalékos résztulajdonában van.
A sor tovább folytatható:
A szlovén és szerb Telekomban közel 60 százalékos az állam részesedése, és a horvátországi T-Hrvatskiban is van állami érdekeltség.
A 660 milliárd forintos vételárral kapcsolatban az Oeconomus elemzése rávilágít: a 4iG a beruházási lehetőségek számbavételekor megvizsgálta többek között a vállalatcsoporthoz tartozó Digi infrastruktúrájának és hálózati frekvenciakészletének bővítését, a balkáni terjeszkedést – jelenleg a 4iG-nek Montenegróban és Albániában vannak érdekeltségei –, valamint a Yettel Magyarországban történő részesedésszerzést is.
Bár a vételi szándékkal a magyar felek keresték meg a brit anyavállalatot, az értékesítésre, befektetői nyomás következtében, volt hajlandóság. A Shares Magazine-t idézve emlékeztettek: a brit Vodafone adósságállománya 2021-ben fél év alatt közel négymilliárd euróval növekedett, elérve a 45,5 milliárdos szintet. A vállalatvezetés ezért, eleget téve a befektetői szándéknak, elkezdte a külföldi érdekeltségeinek, köztük az előfizetéses piacon több mint 3,8 millió lakossági és üzleti ügyféllel rendelkező magyarországinak, a leépítését.
„A vételi árat nemzetközi összehasonlítással érdemes mérlegelni, nem pedig tőzsdei kereskedési vagy pénzügyi mutatók alapján. Ez a módszer nem egy konkrét értéket határoz meg, hanem az elmúlt években a régióban történt ágazati tranzakciók relatív rangsorába helyezi el az értékeltséget. Az EBITDA-mutató alapján a Vodafone Magyarország vételi ára kifejezetten alacsonynak számít. Egy bevételt generáló egységre vetítve pedig a tranzakció ára közepesnek tekinthető” – állapítja meg az alapítvány háttéranyaga, amely szerint a tranzakció a hazai távközlési piac szerkezetét alapjaiban rendezheti át. Sokan, köztük a 4iG vezetése is az adásvételt a Matáv 1990-es évekbeli privatizációjához hasonlítja. A Vodafone Magyarország eddig hazánk második legjelentősebb vállalata volt a távközlési szektorban, felvásárlásával így a 4iG komoly versenytársa lesz az eddigi vezető vállalatnak, a Magyar Telekomnak – ám immár várhatóan nem Vodafone, hanem One néven.
Az Oeconomus kutatása is felteszi azt a kérdést, amellyel a bírálók sokszor operáltak, hogy az ügylet finanszírozásához szükséges összeget miért nem más, a lakosság jólétét szolgáló célra fordítja az állam. Ezzel kapcsolatban kiemeli: az ügyletet nem adóforintokból, hanem hitelből finanszírozzák.
A felvásárlás az állami kezességvállalás miatt csak abban az esetben fog az adóbevételek kárára megtörténni, ha a 4iG nem lesz képes a közvetett állami hitel törlesztésére. Erre azonban kicsi a valószínűség, mivel az infokommunikációs vállalatcsoport stabil pénzügyekkel rendelkezik és régiósan is terjeszkedik – írják, hozzátéve azt is, hogy az üzlet következtében jelentős adó- és osztalékbevételekre számíthat a központi költségvetés.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A One koncepciója az ügyfélélményre épül, nem csupán egy szolgáltató kíván lenni a sok közül, hanem olyan partner, akire ügyfeleik mindig számíthatnak – állítja Bányai Tamás, a One Magyarország Zrt. vezérigazgatója.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
