A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Vezető közgazdászok és elemzők vitatkoznak azon, hogy lesz-e gazdasági világválság idén. Legtöbbjük szerint Európa nem ússza meg a recessziót, az USA gazdasága stagnálni fog, Kínáé pedig egyre lassabban növekszik. A globális gazdasági visszaesést azonban még korai lenne megjósolni.

Santo Martin írása a Mandiner hetilapban.
A világgazdaságra nézve a vezető közgazdászok az év legnagyobb kockázatainak a magas kamatlábakat, a továbbra is magas inflációs szintet, az államok eladósodottságát, valamint az európai energiaválság és a háború okozta bizonytalanságot tartják. Pozitív tényező lehet viszont Kína újranyitása, az infláció várható csökkenése, Európa fokozatos alkalmazkodása a magas energiaárakhoz és a feltörekvő gazdaságok többségének a szokásosnál lassabb, de stabilabb növekedése.

A Nemzetközi Valutaalap vezetője, Krisztalina Georgieva a CBS-nek adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az év keményebb lesz, mint az előző, mivel a világgazdaság egyharmada visszaesőben van, és a három nagy gazdaság – az USA, az EU és Kína – egyszerre lassul. Georgieva szerint az Egyesült Államok talán elkerüli a válságot, de az Európai Unió fele recesszióban lesz jövőre, valamint Kína is nehéz év elé néz. A globális visszaesés arra késztetheti a központi bankokat, hogy visszafordítsák a múlt évben végrehajtott kamatemelések egy részét, ami viszont gátat emelhet az infláció megfékezése elé: a Világbank szeptemberi tanulmánya szerint ha a kínálati zavarok és a munkaerőpiaci nyomás nem enyhül, a jegybankok kamatemelései a globális maginflációs rátát 2023-ban is csupán az 5 százalék körüli szintig tudják csökkenteni, ami csaknem
a kétszerese a világjárvány előtti ötéves átlagnak. Anat Admati, a Stanford Egyetem pénzügyi és közgazdasági professzora szerint több valószínű forgatókönyv is kiválthatja azt, amit 2023-ban gazdasági válságnak neveznénk. Ha az ukrajnai háború eszkalálódik, vagy a Kínával – főként Tajvan kapcsán – kialakuló feszültségek fokozódnak, az kedvezőtlenül hatna az ellátási láncokra, hiányt és áremelkedést okozva a világban. A geopolitikai bizonytalanságok mellett a globális pénzügyi rendszer még mindig ugyanolyan törékeny és torz, mint amilyen 2007-ben volt – vagy még inkább –, ezért itt a legnagyobb a krízis esélye: 2008–2009 óta a szabályozók többször is elszalasztották a rendszer megreformálásának lehetőségét, így borítékolható egy újabb válság.