A brüsszeli döntéshozók vélhetően a magyar kormányra akartak nyomást gyakorolni, de valójában az Európai Unióval szembeni ellenérzéseket korbácsolták fel. Legalábbis ezt mutatják a számok.
Leginkább a fiatalokat háborította fel az Európai Unió, amikor kilátásba helyezte az Erasmus-program hazai felfüggesztését – derül ki a Társadalomkutató múlt heti felméréséből, amelyet most a Mandiner közöl először.
A kezdeményezésről értesülők kétharmada (65%), azon belül a 18-29 éves korosztály több mint háromnegyede (77%) elítéli a magyar diákok uniós egyetemeken való tanulását támogató program felfüggesztését.
Az Erasmus-program Magyarországi felfüggesztése bombahírként robbant be két hete, ezért nem meglepő, hogy a magyar társadalom minden csoportjának többsége azt állította a múlt heti felmérés során, hogy értesült a brüsszeli nyomásgyakorlásról.
Arra a kérdésre, hallottak-e arról, hogy „az Európai Unió az Erasmus-program magyarországi felfüggesztését kezdeményezte” a válaszadók 62 százaléka felelt igen-nel, azaz három megkérdezettből majdnem minden második.
A kezdeményezés magas hírértéke abban is tükröződik, hogy sokan véleményt is tudtak alkotni az ügyről. Arra a kérdésre, hogy „mindent egybevetve”, jól döntött-e az Európai Unió, amikor „kezdeményezte a magyar diákok külföldi tanulását támogató Erasmus-program felfüggesztését”, az összes megkérdezett 62, a hírt ismerők körében 65 százalék felelt nem-mel.
Ez azt jelenti, hogy az Erasmus-program magyarországi felfüggesztésének kilátásba helyezésével
Mindezt hangsúlyozottan támasztja alá, hogy különösen a fiatal felnőttek (18 és 29 év közöttiek), az Erasmus-program potenciális haszonélvezői körében magas a brüsszeli nyomásgyakorlás elutasítottsága.
A Társadalomkutató készítette a „Magyar Ifjúság 2020” kutatást. Ennek adataiból az derül ki, hogy az akkor 15-29 éves fiatalok közül mintegy 100 ezren (a teljes ifjúsági minta nyolc százaléka) tervezett külföldön tanulni. Az Erasmus-program esetleges felfüggesztése tehát akár százezer fiatal tanulási terveit nehezítené meg.
A brüsszeli döntéshozók vélhetően kezdeményezésükkel a magyar kormányra akartak nyomást gyakorolni, de valójában az Európai Unióval szembeni ellenérzéseket korbácsolták fel. Az Európai Unió által finanszírozott Eurobarometer-kutatás szerint a 15 és 24 év közötti magyarok 69 százaléka (a teljes népesség 56 százaléka) „bízik az Európai Unióban”. Miközben tehát a magyarok és különösen a fiatal magyarok általában inkább EU-pártiak, ebben a kérdésben, különösen a fiatalok többsége EU-kritikus. Mindez aligha lehetett a brüsszeli döntés szándéka.
Érdekesség még, hogy a magyar társadalomra jellemző politikai polarizáció ebben a kérdésben csak mérsékelten érvényesül. Kevésbé meglepő, hogy magyar kormánnyal elégedettek 76 százaléka elítéli az Erasmus-program felfüggesztéséről szóló EU-döntést (4 nem). Az azonban figyelmet érdemel, hogy a magyar kormánnyal elégedetlenek megosztottak: 42 százalékuk elítéli a brüsszeli döntést, 38 százalékuk nem. Nincs tehát olyan csoportja a magyar társadalomnak, amely az Erasmus-ügyben Brüsszel oldalán állna.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis
***
Míg mi az arányaiban nagyságrendekkel nagyobb veszteségeink miatt sem kaptunk semmiféle támogatást vagy kárpótlást, addig az ukránok elvárnák, hogy mindenki velük legyen. Ungváry Zsolt írása.
Brüsszel ma a legelszigeteltebb politikai szereplő a világon
Az amerikai elnök szereti az európai országokat, az uniót viszont már kevésbé.
Márciusban lép életbe az amerikai vámrendelet, ami négyszer annyira fog fájni Európának, mint 2018-ban, az első vámháborúban.
Elképesztő pénzeket fizetett ki a brüsszeli Bizottság egy médiaügynökségnek.
Már most látszik, mennyire megérte az államnak a budapesti reptér visszavásárlása, hiszen a légiforgalom rekordot döntött.
Míg mi az arányaiban nagyságrendekkel nagyobb veszteségeink miatt sem kaptunk semmiféle támogatást vagy kárpótlást, addig az ukránok elvárnák, hogy mindenki velük legyen. Ungváry Zsolt írása.
