Megkezdené a nyugdíjkorhatár kitolását a francia kormány, a szakszervezetek azonban rögtön az egész országot megbénító sztrájkokat hirdettek csütörtökre.
Ha valamit nem szeretnek a lázadó hajlamú franciák, azok a nagy elnöki reformtervek, amik esetleg kényelmetlenséget okozhatnak a nagy nemzet fiainak és lányainak. Macron viszont nekikezd a nyugdíjrendszer átalakításának.
Emmanuel Macron francia elnök és kormányfője, Élisabeth Borne 2023-at a nagy nyugdíjreform terveivel kezdik. Borne bejelentette, hogy
A reformot idén szeptemberben kezdenék el, és fokozatosan emelnék a korhatárt a következő években.
Borne-ék célja a nyugdíjrendszer egyensúlyának és fenntarthatóságának biztosítása. A miniszterelnök úgy véli, hogy ha a mostani status quo maradna meg, akkor tíz év alatt 150 milliárd eurónyi hiány halmozódna fel, a reformtervek azonban 2030-ra egyensúlyba hozhatnák a költségvetést.
A kormányfő szerint az új rendszer igazságos lenne, mert egyébként senkinek nem kellene több mint 44 évig dolgoznia, így aki 18 évesen állt munkába, a jövőben is 62 évesen elmehetne nyugdíjba. Emellett a minimumnyugdíjat a minimálbér 85 százalékáig emelnék,
Hozzá kell tenni: Macron elnök eredetileg 65 éves nyugdíjkorhatárról beszélt, a bejelentés azonban egy év könnyítéssel 64 évről szól.
Nem meglepő módon a francia szakszervezetek nem örülnek az enyhített elnöki reformterveknek sem. Szerintük a tervek nem fairek, ezért sztrájkot hirdettek most csütörtökre, január 19-re.
Már kedden tüntetők vonultak Marseille utcáin, fáklyákkal és poszterekkel vonulva.
A francia közlekedési miniszter, Clement Beaune azt javasolta, hogy senki ne utazzon január 19-én a tervezett sztrájkok miatt, szerinte „rémálom” következik majd a közlekedésben.
Mint arról a Le Monde beszámol: Macron a terveihez támogatókat nyerhet a jobboldalról. A mostanra jelentősen meggyengült, gaullista Republikánusok valószínűleg támogatni fogják az elnöki javaslatot, és ezzel meglehet a nemzetgyűlés többségének támogatása.
A speciális francia szabályozás szerint egyébként a francia kormány a nemzetgyűlés többségi támogatása nélkül is keresztül verhet és bevezethet egy törvényt – csak ez esetben szabályozott módon
A kormány szándékai szerint február és március folyamán tárgyalnának a nyugdíjreformról a nemzetgyűlésben, s elfogadás esetén szeptember 1-jén lépne életbe.
Fotó: Mohammed BADRA / POOL / AFP
Jót tett nekünk, hogy Trump és Merz révén két macher társult a Nyugatot eddig vezető fröccsöntött politikai termékek mellé. Kohán Mátyás írása.
A nyugellátásokra fordított összegek is meghaladják az egy évvel ezelőtti kifizetéseket.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint ezek csak ambíciók.
Európa kritikus mértékben függ az orosz energiaellátástól. Az EU kutatóintézete szerint is.
A támogatás szimbolikus csúcspontja.
Beszéljenek a számok.
Nemzeti színű szalagot köt a magyaroknak szánt „bombákra”.
