A lengyel kormány péntek délután átvitte a parlamenten a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény módosítását. Ez az Európai Bizottság egyik feltétele ahhoz, hogy Lengyelország hozzájusson a helyreállítási alap pénzeihez.
***
A lengyel alsóházban, a Szejmben 203 képviselő támogatta a nagyobbik kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) indítványát, 52-en voksoltak ellene, míg 189-en tartózkodtak. Az arányok jól mutatják a megosztottságot, és azt is, ahogy mind a kormány-, mind az ellenzéki pártokon belül sem értenek egyet a törvényhozási lépéssel kapcsolatban.
Vékony jégen táncol a jogállamisági feltételek teljesítésével Mateusz Morawiecki miniszterelnök, ugyanis még saját pártjában sem bírja a frakció összes képviselőjének támogatását, a koalíciós szövetséges Szolidáris Lengyelország (SP) voksait pedig még annyira sem. Az euroszkeptikus, jobboldali SP elnöke ugyanis Zbigniew Ziobro, a lengyel igazságügy-miniszter, aki körömszakadtáig ragaszkodik a bírósági reformhoz,
Az ellenzéki pártokon belül pedig az okoz tanácstalanságot, hogy a nagy kormánypárt törvénymódosítására nincs jó válaszuk. Az indítvány szerintük ugyanis nem tesz eleget az uniós elvárásoknak, de ha nemmel szavaznak, olyan képet mutat, mintha az unióval való kompromisszumot akadályoznák, ha igennel, akkor pedig egy szerintük „felvizezett” módosításhoz adják a támogatásukat – ezzel magyarázható a nagyszámú tartózkodásuk a pénteki szavazáson.
A módosított jogszabály szerint a bírák fegyelmi ügyei a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi kamarájától egy másik intézmény, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elé kerülnek – így egy függetlenebb testület döntene e kényes ügyekben,
Emellett pontosítanák azokat a vizsgálatokat, amelyekben a bírósági eljárások előtt határoznak a bírók elfogulatlanságáról, illetve megszüntetnék azon bírák büntetését, akik más, frissen kinevezett bírók szakmai alkalmasságát megkérdőjelezték – a kormány korábbi reformjának következtében pozícióba kerölt, újonnan kinevezett bírók egy részét a régi bírók politikai delegáltnak, lojális jogásznak, de a bírói képesítéssel nem rendelkező szakembernek tartják.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt kérdezik újságírók az Európai Tanács épületében Brüsszelben 2022. október 20-án – forrás: Nicolas Economou - NurPhoto via AFP
Az Európai Bíróság jogállamisági ítélete alapján Lengyelország 2021 vége óta napi 1 millió eurós, vagyis mára 436 millió eurós pénzbírsággal tartozik az EU számára,
– ebből 23,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz és 11,5 milliárd euró hitelhez.
A varsói kormányt – a budapestihez hasonlóan – az Európai Bizottság nehéz helyzetbe hozta azzal, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági kritériumok betartásához kötötte.
A háború okozta gazdasági válság eredményeként az infláció Lengyelországban már 17 százalék fölé emelkedett, az elmúlt évben a választópolgárok életminősége jelentősen romlott. A jelenlegi gazdasági helyzetben az uniós pénzeknek nagyon lenne helye, ezt érzik a kormánypártok szavazói is, ezért a Brüsszel-Varsó egyezséget egyre nagyobb számban támogatják.
A lengyel kormánypártok számára
A felmérések szerint a Jog és Igazságosság (PiS) támogatottsága 37 százalékon áll, ez azt jelenti, hogy mindenképpen szüksége lehet eddigi koalíciós partnerére, a SP-re.
A felmérési adatok azt is mutatják, hogy a lengyel szavazókat az ideológiai kérdések helyett egyre hangsúlyosabban érdeklik a megélhetési kérdések, így a romló gazdasági helyzetben, a háború árnyékában a a közelgő választási kampányban az ellenzék a kormány gyengeségeit kíméletlenül kihasználhatja. Ezért az uniós pénzügyi egyezség sürgetővé vált Varsó számára.
Pénzügyi egyezség és a koalíció egyben tartása – ezt a kényes egyensúlyt kell megtartania Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek. A következő lépés az lesz, hogy a törvénymódosítást át kell vinnie a felsőházban, a szenátusban is. Ott már borítékolható a halvány többségben lévő ellenzék komolyabb ellenállása:
Ha ebbe a kormányfő belemegy, kockáztatja a SP bent tartását a koalícióban, és az sem biztos, hogy a jóváhagyatás utolsó láncszeme, az államfő Andrzej Duda aláírja azt az egyezséget, amely megítélése szerint nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal.
Az Európai Bizottság a pénteki varsói alsóházi voksolást követően üzente: kapcsolatban vannak a lengyel kormánnyal, és szorosan figyelemmel követik, hogy a lengyel módosításokkal az EU által bírált jogszabályok az uniós elvárásokkal összhangba kerülnek-e, garantált lesz-e a bíróságok függetlensége Lengyelországban.
Nyitókép: A Szejm, a lengyel alsóház ülésterme Varsóban 2020. február 20-án – forrás: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto via AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A kolumbiai zsoldos-migránsnak nem tetszett, hogy a nő nem reagál a közeledésére.
A szlovák kormányfő teljes támogatásáról biztosította Magyarország miniszterelnökét.
A Tisza Párt katonai szakértője Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan felháborodott a magyar vétón.
Az ukrán elnök szerint Európa bízik bennük.
Országos hatósági razziát tartottak.
Azért nem működik és halódik az EU, mert egyes országok meg sem próbálnak rendesek lenni a kisebb országokkal.
Az ő ostoba és pitiáner hazugságainak terjesztéséhez az egykori német nemzetiszocialisták technikai lehetőségeinek ezerszerese áll rendelkezésre.
Lenéznek mindenkit, úgy gondolják, hogy ők, a liberálisok mindenki fölött állnak.
