Többszöri nekifutásra sem tudták megválasztani Kevin McCarthy-t az amerikai Képviselőház elnökének a republikánusok, mert egy belső radikális csoport nem támogatja őt.
Nyitófotón: Kevin McCarthy (Nathan Posner / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Mint ismert, az Egyesült Államokban novemberben tartott félidős választás, majd az utána következő hosszas szavazatszámlálás után a Republikánus Párt végül csak négyfős képviselőházi (alsóházi) többséget tudott szerezni (ezzel elnyerve a Képviselőház többségét a demokratáktól), míg a Szenátusban (felsőházban) a demokraták megőrizték, sőt eggyel növelték többségüket, így a 100 fős szenátusban 51 demokrata szenátor ül majd.
A korábban várt nagy republikánus áttörés elmaradása is közrejátszott abban, hogy a mostantól a 2024 novemberi elnökválasztásra (és ezzel egy időben tartott képviselőházi, szenátusi és tagállami kormányzói választásokra) készülő
Ez egyrészt a Trump és a régi pártelit, továbbá a Trump által támogatott és az ezt elkerülő politikusok, valamint általában véve a republikánusok mérsékeltebb és radikálisabb szárnya közötti konfliktusokban ölt testet.
És ez a konfliktus rögtön az új Kongresszus nyitónapján politikai káoszba csapott át. A republikánusok ugyanis számbéli többségük ellenére nem tudtak megegyezni és többséget állítani a Képviselőházban ahhoz, hogy egyik képviselőházi vezetőjüket megválasszák a testület elnökének.
A várakozások szerint Kevin McCarthy kaliforniai republikánus képviselőházi vezető lett volna a Képviselőház új elnöke, az eddigi demokrata elnök, Nancy Pelosi utóda, ám
így hiányzott a minimum 218 fős többség a megválasztásához.
Kedd folyamán háromszor szavaztak az elnöki tisztségről, de egyik alkalommal sem tudta maga mögé állítani minden párttársát McCarthy.
A republikánusoknak azzal is szembesülniük kellett, hogy a számbeli kisebbségbe került demokraták jelöltje, a balliberális párt új képviselőházi vezetője, Hakeem Jeffries a harmadik fordulóban több szavazatot (212-t) kapott, mint a 202-t begyűjtő McCarthy. A szimbolikus politikai győzelmet a helyszínen skandálással ünnepelték a demokraták.
De hogy mi is a bajuk a radikálisabb republikánusoknak McCarthy-val? Az, hogy szerintük a kaliforniai politikust nem igazán érdekli a kultúrharc, az ideológiai küzdelem a baloldallal szemben. A radikális csoport emellett meg akarja mutatni erejét, ellenőrzése alatt tartani a szűk többséggel rendelkező képviselőházi frakciót, és természetesen saját nézeteik képviseletére akarják rászorítani a mérsékeltebb többséget.
A CNN szerint a Republikánus Párton belül
Donald Trump egyébként kedd késő este támogatásáról biztosította a bukdácsoló McCarthy-t.
Utoljára éppen száz éve, 1923-ban fordult elő az, hogy többször is szavazni kelljen a házelnökről – azóta minden két évben (az amerikai szövetségi Képviselőház minden tagját kétéves ciklusokra választják) az aktuális többség rögtön meg tudta választani a vezetőt.
A Képviselőház szerdán újra összeül,
Érdemi megállapodásról, áttörésről egyelőre nincsenek hírek.
A Republikánus Párt képviselőházi frakciója az egyik fő célkitűzésének a Biden család kétes ügyeinek kivizsgálását jelölte meg. James Comer, Kentucky állam szövetségi képviselője már novemberben, a választás után leszögezte: képviselőházi bizottság fogja megvizsgálni Joe Biden kapcsolatát a családja külföldi üzleti partnereivel és azt, hogy az elnök kompromittálta-e magát idegen pénzek vagy befolyás által.
„Világosan fogalmazok: ez egy Joe Biden utáni vizsgálat lesz, és a bizottság erre fog fókuszálni a következő ciklusban”
– jelentette ki a politikus.
Comer szerint több mint száz olyan banki ügyletről tudnak, amik szerintük gyanúsak, és amik kötődhetnek a Biden családhoz. A republikánus politikus szerint amíg a pártja kisebbségben volt, a szövetségi pénzügyminisztérium nem adott ki nekik adatokat erről, de most változik majd a helyzet. A politikus leszögezte: beszélni akarnak a Biden családdal, Joe-val és Hunterrel.
Mindehhez azonban először arra van szükség, hogy többségi pártként válasszanak egy házelnököt, és elindulhasson a Képviselőház munkája.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A döntés spekulációkat indított el arról, hogy az elit egységet a Közel-Keletre vezényelhetik.
A kurdok készen állnak nekimenni Iránnak, a CIA már fegyverzi őket.
Nem kertelt az USA elnöke.
Innentől Trump térfelén pattog a labda.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen, amely során célba vették az ország katonai képességeit, és a támadás első hullámában megölték a rendszer vezetőit – beleértve Ali Hámenei ajatollahot is.
Az elemzők szerint az is világos, Orbán Viktor hogyan nyerheti meg ezt a játszmát.
