Noha az amerikaiak közvetlenül nem vesznek részt az Oroszország elleni merényletekben, a CIA úgynevezett Különleges Műveleti Központjához tartozó paramilitáris egységek irányítják és felügyelik az akciókat, ráadásul egy NATO-tagország kémszolgálatára támaszkodva – hozta nyilvánosságra Jack Murphy oknyomozó újságíró saját blogján két volt titkosszolgálati dolgozó és egy volt tiszt állításaira alapozva.
Önmagában a CIA ténykedése nem meglepő Oroszországban, nyílt titoknak sem igazán lehet nevezni, az, hogy egy európai országot is belerángattak az ügyletekbe elsősorban azok korábban alvóügynökei révén, s ezt félhivatalosan meg is erősítették, mindenképpen az újdonság erejével hat, különösen, hogy Joe Biden elnök számára Murphy cikke szerint ez volt az egyik legfontosabb tényező abban, hogy elrendelte a csapások végrehajtását.
Murphy úgy tudja, bár a CIA irányítja és felügyeli a szabotázsprogramot, az említett európai – szoros amerikai kapcsolatokat ápoló – partnerország, amelyet óvakodtak megnevezni által alkalmazott kémek viselik a kockázatot, így van némi beleszólásuk abba, hol történjenek az úgynevezett balesetek.
Tudvalevő, emlékeztet a blog a Washington Postra hivatkozva, hogy minden ügynökségi akció elnöki engedélyhez van kötve, Barack Obama pedig már 2016-ban, az amerikai elnökválasztásba való beavatkozás gyanúja után aláírta az Oroszország elleni titkos fellépést. Ez a CIA mellett a Nemzetbiztonsági Ügynökségre (NSA) és a katonai Kiberparancsnokságra is kiterjedt, és egy olyan tervet is tartalmazott, amellyel „kiberfegyvereket telepítenek Oroszország infrastruktúrájába”. Egy volt CIA-tiszt szerint ez a döntés már tartalmazta a szabotázsakciókat.
Természetesen a CIA mindent kategorikusan tagad a rejtélyes robbanások tekintetében, amelyek aláássák az orosz csapásmérő erőket és az utánpótlást szállító infrastruktúrákat. Ugyanakkor Murphy forrásai szerint az említett kampány csak egy a számos titkos művelet közül, egy volt tisztviselő szerint pedig más európai hírszerző szolgálatok aggasztó módon kihagyták a CIA-t saját alvóügynökeik és ellenállási hálózataik aktivizálásakor. És persze ott vannak még az ukrán különleges erők és az ő saját akcióik.
Mick Mulroy, a CIA egykori paramilitáris tisztje méltatta a szabotázskampányok hatását az oroszok utánpótlási nehézségeire, ráadásul aláássák Vlagyimir Putyin tekintélyét, akinek „nincs befolyása a saját országában zajló eseményekre”, plusz még a Kreml paranoiáját is erősíti, amely maga sem tudja, tényleg baleset történt, az ellenség műve vagy saját ellenzékéé.
Például amikor április végén leégett az orosz légi védelmi erők egyik épülete, több mint húsz ember halálát okozva, az orosz állami média arról számolt be, hogy a tüzet hibás vezetékek okozták, ugyanakkor Murphy forrása szerint a Kreml tudja, hogy ezek nem csak véletlen tüzek és ipari balesetek. A nyugatiak sokféle akciói azonban olykor átfedik egymást, sokszor előfordult, hogy olyan vasútvonalakat vagy elektromos vezetékeket rongáltak meg, amivel akaratlanul zavarták a többi küldetést – mondta el egyikük. Olyan is előfordult, hogy két csapat ugyanarra a célpontra ment rá,
Mint Murphy írja, két korábbi katonai tisztviselő szerint az európai szövetséges egy évtizede beépült Oroszországba, a felszerelés egy része is ekkor került oda; segítették egyébként a 2014-es részleges orosz invázióra adott ukrán válaszcsapásokat is, és fokozták az alvóügynökök jelenlétét az országban a Krím annexiója után. A CIA tudtával kaptak hamis papírokat, személyazonosságot, fedősztorit,
Murphy forrásai szerint mindkét ügynökség saját ügynökei biztonsága mellett az orosz civilekére is igyekszik ügyelni. Ügynökök 2016 után is érkeztek Oroszországba, két nappal a februári orosz támadás előtt pedig reaktiválták is őket, előásták az elrejtett felszerelést, és amikor az oroszok átlépték az ukrán határt február 26-án, már készen álltak a cselekvésre.
A fehéroroszországi bevetések is hasonló mintát követtek, de a the Washington Post szerint ott „vasutasok, hackerek és másként gondolkodó biztonsági erők titkos hálózata” lépett akcióba a vasútvonalak ellen, két nappal az invázió után szinte teljesen megbénították a vasúti közlekedést az országban. A hálózatok azóta is aktívak, különféle támogatást kapnak például a műholdakkal, drónokkal gyűjtött információkkal,
A szerző megjegyzi: a CIA az ügynökség 1947-es alapítása óta folytat szabotázsműveleteket, a hidegháború alatt a szovjetek ellen, a jelenlegi hadjárat leginkább a 2003-as iraki hadműveletek előtti titkosszolgálati akciók stílusát idézi, amikor 70 kurd sejtet képeztek ki, akik Szaddám Husszein állama infrastruktúrája ellen vezettek támadásokat, kisiklattak egy 90 kocsiból álló vonatot, felrobbantottak egy iraki hírszerző tisztet. Ehhez hasonló lehet a 2014 óta a CIA által kiképzett ukrán szabotőrök munkája is.
Hozzáteszi: a vasút és az elektromos vezetékek robbanóanyagokkal és egyéb technikákkal megsemmisíthetők, elvégre amióta a vasutat feltalálták, annak működési elve változatlan – idézi Daniel Meegan hadsereg őrnagy tanulmányát, aki megállapította, hogy kis szabotázserők is óriási kárt tudnak okozni.
Az ukránok persze rendkívül jól szórakoznak az oroszok kínjain, emlékezetes, amikor Belgorodban leégett egy lőszerraktár, az ukrán védelmi miniszter Twitteren azt írta gúnyosan „a dohányzás öl”; de volt, hogy a túlzott meleget okolták egy másik raktár felrobbanásáért, hozzátéve, „Néhány hónapon belül megtudjuk, hogy az orosz lőszer felrobbanhat-e a hidegtől is”. Idővel már nem is tagadták saját estleges részvételüket, a Krím-félszigeten lévő légitámaszpont elleni támadás kapcsán már nyíltan célozgattak rá.
A szerző hozzáteszi: ugyanakkor eddig taktikai, nem stratégiai célpontok kaptak a szabotázsokból, és fennáll a veszélye annak, hogy utóbbi esetben tovább eszkalálódhat a konfliktus, és a sarokba szorított Putyin atomfegyverhez nyúl – idézi Murphy Douglas London volt CIA-tisztet, ezért ügyesen kell megválasztani a célpontokat és az intenzitást is. A szerző felidézi, éppen ezért a háború óta több szövetséges állam felhagyott az ilyen műveletekkel, de Washington meg nem nevezett szövetségese szilárd maradt.
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Brüsszel a háború irányába mozdul, Budapest a békét és a nemzeti szuverenitást védi. Európa politikai és katonai kényszerpályára került, közben Washingtonban is új erővonalak rajzolódnak.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Szergej Lavrov szerint a vezetők megfelelő előkészítés után találkozhatnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
