Kiesésre állunk

„A kormányoldal győzelmi jelentéseket ad az Európai Bizottság döntéséről, és önök is azt nyilatkozták, hogy győztek – kezdte a beszélgetést még szerda este Rónai Egon az ATV-ben Dobrev Klárával, és bár a DK árnyék-miniszterelnöke nem mondta, hogy ők bizony nem győztek, de nyugodtan megtehette volna.

Nyugodtan, hisz egy olyan ügyben tett le javaslatot a pénzügyminiszterek tanácsa elé az EB, amelyben sok mindenről lehet beszélni, de győzelemről semmiképp.

Hogy a kormány, és itt különösen hangsúlyos, hogy az Orbán Viktor vezette kormány örökké minden párharcot megnyer, azt már megszoktuk. Amit nyilvánvalóan elveszít azt is, mindez pedig a miniszterelnök személyiségéből fakad. 

Itt és most súlyos milliárdokról volt – van – szó, amelynek kiinduló pontja épp a kormányzat. Jelesül az, hogy tizenkét és fél év után Európa eljutott odáig, hogy ne higgyen a magyar vezetésnek, hogy átlásson a Vezér mesterkedésein, és hangsúlyt adjon annak, hogy egy demokratikus szövetség hibázik, ha keblére ölel egy merőben antidemokratikusan működtetett országot. A dilemma vált kiélezetté: adjon-e a szövetség pénzt – vissza nem térítendő támogatás, például – egy olyan tagjának, amely folyamatosan szembemegy vele, becsapja saját népét, miközben nagy ütemben emeli ki a közös zsebből a sajátjába az euró milliárdokat? Illetve: adjon-e hitelt egy ilyen ígérethalmaznak, ahol az ígéretek közepette is farba rúgják a demokráciát.

Vajon tényleg szabad-e a győzelem-vereség dimenziójában említenünk a legyenek-e szankciók Magyarország ellen, vagy sem dilemmáját, miközben ha nem jön pénz az egész társadalom veszít, ha meg jön, akkor – nagy eséllyel – ugyanaz folytatódik, ami eddig történt? Hiszen látjuk: miközben a tanárok, diákok képviselői az Európai Unióban mondják el, miként is alázzák meg őket saját hazájukban, másnap reggel a Belügyminisztérium példát statuál, is kirúg nyolc pedagógust. Milyen győzelemről, kinek a győzelméről beszélünk ilyenkor?”

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán