A globalizáció elérte a határait, a zöld ideológia pedig végzetesen elnyomja a gazdasági racionalitást – jelentette ki Václav Klaus Budapesten. A volt cseh elnök a Danube Institute meghívására a gazdasági és politikai kihívásokról tartott előadást.
Václav Klaus korábbi cseh elnök nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy lehetőséget kapott arra, hogy egy olyan városban, egy olyan országban beszélhessen, amely szerinte bátor és nagyon fontos szerepet játszik a mai európai „szép új világban”. Hozzátette: „Csalódott vagyok amiatt, hogy hazám – jelenlegi politikai képviseletével – nem képes erre”.
Fő mondandóját a következőképpen foglalta össze:
ha nem teljesen rossz cél.
Szerinte a mesterségesen felépített kommunista múltunk mellett nagyon óvatosnak kell lenni az ilyen típusú ambíciókkal. „Értelmes cél a világgazdaság újjáépítése? Kinek a feladata? Ki kapja meg a mandátumot a világgazdaság újjáépítésére?” – tett fel egy sor kérdést.
Politikai és élettapasztalatait Klaus – nem kevés kritikai éllel – a következőképpen foglalta össze: negyven év kommunizmus, majd egy lenyűgöző évtized, amely az átalakulás korszaka volt, és sokkal kevésbé kielégítő két évtizednyi élet egy különleges entitásban, az Európai Unióban.
Az 1990-es években az Egyesült Államok és Nyugat-Európa a világ GDP-jének csaknem 70 százalékát adta, most már csak 43 százalék. A változás már most óriási, s ez szerinte még folytatódni fog.
„Ha megnézem az európai gazdaságot, amelyet a túlszabályozás, a túladóztatás, a nevetséges zöld parancsok és az uniós bürokrácia tolakodó magatartása fojtogat, nyilvánvaló, hogy Európa nem tud növekedni. Stagnálásra van ítélve.”
Klaus szerint a Nyugat és a Kelet eltérő növekedési üteme nem marad következmények nélkül. Az ilyen jellegű váltások destabilizálják a meglévő struktúrákat és aláássák a régi stabilitást. Hozzátette: a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen fejlemények gyakran konfliktusokat és háborúkat idéztek elő.
Ukrajna szerinte csak egy példa erre.
A keleti növekedés ellenére Klaus úgy véli: nincs okunk arra számítani, hogy a következő évtizedekben Kína továbbra is gyors növekedést mutat majd. De ez ugyanúgy igaz a Nyugatra is.
A volt elnök úgy látja:
ahogyan szerinte azt felelőtlenül hirdetik a nagyon harsány technokraták. Úgy véli: a növekedés és a stabilitás sokkal inkább a gazdasági rendszer hatékonyságával van kapcsolatban. Ezzel összefüggésben beszédében kiemelte: fő érve a gazdasági rendszer minőségének hangsúlyozása. Szerinte ebben a tekintetben a helyzet nem túl jó.
„Polgárként és közgazdászként életem évtizedeit egy olyan rendszerben töltöttem, ahol a gazdaság nem autonóm volt, hanem politikai kényszerek diktálták. Ez volt az a lecke, amely mélyen az elménkben gyökerezett. Ötvennégy éve, 1968 augusztusában, azon a héten, amikor a Varsói Szerződés hadseregei megszállták Csehszlovákiát, publikáltam egy cikket, amely nyíltan merte tárgyalni a politika és a gazdaság különleges kapcsolatát a kommunista társadalomban. Ez a téma a következő két évtizedre feledésbe merült.”
A volt elnök hangsúlyozta: csak a kommunizmus bukása után tértek vissza ehhez a megközelítéshez. Ezt a korszakot általában a piacgazdaság konstruált újjászületéseként értelmezik ma. Szerinte a döntő változást a politika és a gazdaság romboló kapcsolatának megszakítása, a politika dominanciájától való megszabadulás jelentette. Ennek következménye volt a piacgazdaság újjászületése. A kommunista központi irányítású gazdasági rendszerben a gazdaságnak követnie kellett a politikát.
Klaus úgy látja, hogy
Nem az új ideológiák vezetnek ismét egy hasonló rendszer kialakulásához? – tette fel a kérdést. Szerinte az egyenlőség gondolatát a gazdaságba való politikai beavatkozás új formáinak indoklásaként használják – újra. Következményeik nem kevésbé veszélyesek, mint a múltban.
A volt elnök kifejtette:
és ennek következtében a gazdaság hatékonyságát. Alapvetően megváltoztatja a gazdasági rendszer minőségét, és aláássa a gazdasági növekedést és fejlődést. A mai politikailag korrekt zöld jelszavak egyike sem védhető racionális alapon – Klaus úgy véli, ezeknek nincs tudományos alapjuk.
A cseh politikus végül kijelentette: a technológiai és ellátási láncok bonyolultsága miatt a globalizáció eléri természetes határait. Szerinte vissza kellene térni a nyitottság, a szabad mozgás, a szabad kereskedelem és a liberalizált tőkeáramlás védelméhez. És nem csupán szólamokban, hanem ténylegesen.
Nyitókép: Václav Klaus Orbán Viktor társaságában (fotó: Miniszterelnökség)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
A legjobban kereső hölgysportolók között továbbra is a teniszezők dominálnak.
Röhögjön a Népszava inkább azokon a kormányfőkön, akik lehazudják a csillagokat is az égről a saját lakosságuk előtt. Horváth K. József írása.
