Márkék nagyszámú mintán végeztek alapkutatásokat, amelyek lényege, hogy összehasonlították a daganatos betegek és a teljesen egészségesek mintáinak összetételét. A rákos elváltozással küzdő páciensek mintáiban találtak olyan molekuláris anyagokat, amelyek jelzőmolekulaként, orvosi kifejezéssel élve biomarkerként funkcionálnak. Ezeket a különbségeket figyelembe véve pedig sikerült kifejleszteni a tesztelésre alkalmas célkészüléket.
Arra a felvetésünkre, hogy miben különbözik a vérminta és a nyálminta a sikeres diagnózis tekintetében, az egyetemi docens elmondja, hogy gyakran foglalkoznak plazmamintákkal is, ám ez utóbbi a daganatos elváltozás diagnosztizálására nem a legjobb. „Ennek az az oka, hogy a vérben nagyon sokféle molekula – elsősorban – fehérje van jelen, ráadásul széles, dinamikus tartományban. Ez azt jelenti, hogy valamelyik fehérjéből rengeteg van a vérplazmában, valamelyikből meg milliárdszor kevesebb. És minket általában pont azok a fehérjék érdekelnek, amiből nagyon kevés van” – mutat rá. Mint hozzáteszi, nagyon nehéz tehát vérplazmából olyan diagnosztikai módszert kifejleszteni, ami ki tudja mutatni a tumor biomarker jelenlétét.
„Olyan ez, mintha tűt keresnénk a szénakazalban”
– magyarázza Márk László. Hozzáteszi, a nyálban kiegyensúlyozottabb a fehérjemolekulák koncentrációja, ezért könnyebb is őket vizsgálni. Nem hiába kap egyre nagyobb hangsúlyt egyébként a nyál mint diagnosztikai közeg vizsgálata a világ kutatási irodalmában is. A szájüregi, fej-nyaki tumorok esetében pedig még inkább kézenfekvő diagnosztikára való használata.
A diagnosztikai eszközt egy pályázat keretében fejlesztették ki, Márk László elmondja, nagyon fontos szempont volt, hogy olyan készüléket hozzanak létre, ami olcsón előállítható. „Rengeteg pontos eredményekre képes eszköz van már, de mivel nagyon drágák, nem is tudnak betörni a diagnosztikai iparba” – mutat rá. Hozzáteszi, hogy ráadásul mindezek mellett használatuk nagyon jól képzett szakembergárdát igényel. Nem így az ő általuk kifejlesztett daganat előre jelző készülék, aminek most zajlik a klinikai tesztelése, az egyetemi docens reményei szerint jövőre a nemzetközi piacra kerülhet az eszköz. A fejlesztés Kromat Kft. és a Pécsi Tudományegyetem kooperációjában valósult meg.