Készül a magyar Vaskupola: Magyarország biztonságban lesz az eltévedt ukrán rakétáktól is

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Novák Katalin köztársasági elnökkel közös izraeli útját követően jelentette be, hogy jövőre rendszerbe áll Magyarországon „a Vaskupola szeme”, a Hamász rakétáinak korai felderítésére és semlegesítésére használt, legendás izraeli légvédelmi rendszer ELM-2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradarja.

Az üzletet még 2020 decemberében ütötte nyélbe a Magyar Honvédség és a Rheinmetall Canada, a tervek szerint szovjet őskövület rádiólokátorokat (P-37-eseket, PRV-17-eseket és SZT-68U-kat) váltanak majd le a tizenegy izraeli radarra.

Messzire elér az izraeli radar

A teljes Vaskupola-rendszer, amely – mint azt az Indexnek Robert C. Castel Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő elmondta – „szemből, agyból és ökölből”, azaz radarból, irányítóközpontból és rakétakilövőből áll, arra képes, hogy 4-70 kilométeres távolságból lőjön le rövid és közepes hatótávú rakétákat.

A Magyarországra érkező radarok azonban önmagukban is nagyon hasznosak. A Magyar Nemzet azt írja, folyamatos légi felderítést a radarok 470 kilométeres maximális felderítési távolságban, 360 fokos lefedettséggel képesek végezni, ebben az üzemmódban akár 1100 légi cél adatait is fel tudják dolgozni. Tüzérségi felderítőradarként az izraeli eszközök 120 fokos lefedettséget biztosítanak, és 100 kilométer távolságig tudják meghatározni gránátok, tüzérségi lövedékek, rakéták becsapódási pontját és indítási helyét, mindezt percenként akár 200 cél esetében, 33 kilométer magasságig.

E technikai jellemzőkből Castel szerint az következik, hogy „a radar tökéletesen le tud fedni nagyjából egy 150 négyzetkilométeres területet”. Mivel 11 radar érkezik,

és marad elég kapacitás a magyar légtér további részeinek védelmére is. A Vaskupola megérkezését követően kijelenthető lesz, hogy a lengyelországi Przewodówban ukrán légvédelmi rakéta által okozott katasztrófához hasonló nálunk nem fordulhat elő.

Más rakétákkal is működik

A biztonságpolitikai szakértő az Indexnek elmondta azt is, hogy a rendszert Izrael a 2006-os izraeli-libanoni háború miatt kezdte el fejleszteni, és 2011-ben lőttek ki vele először Hamász-rakétát. A rendszer fő feladata

Így képes döntést hozni arról, hogy fenyeget-e katonai objektumot vagy lakott területet a légitámadás, és van-e egyáltalán értelme elhárítani azt. Ezzel a döntéssel rakétatípustól függően több tízezer dollárt spórolhat az országnak a Vaskupola.

A radar ugyanis nem csak azokkal a tüzérségi rendszerekkel használható, amelyekkel Izrael alkalmazza: Castel elmondja, a radar „alkalmas a magyar tüzérségi tűzvezetésre is”, „legódarabként kell elképzelni, hiszen a szemet hozzá lehet kapcsolni más rendszerekhez, amit mondjuk a NATO használ”. Ebben a légvédelmi legóban a magyar iparnak is szerepe lesz, Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter szerint 2025-től magyar gyártású komponenseket is kapcsolnak majd a radarokhoz, illetve rendszeresítenek izraeli Spike páncéltörő rakétákat.

Rázós helyeken már bizonyított

A Vaskupola rendszert vagy annak egyes elemeit a világ számtalan konfliktusgócában használják. Örményország Iszkander-beszerzésére reagálva megvette az egész rendszert Azerbajdzsán, de használja az Egyesült Államok is, amely jelentős összegekkel szállt be a Vaskupola kifejlesztésébe. Románia intenzíven tárgyal Izraellel az egész rendszer megvásárlásáról, mert az Ukrajna elleni orosz támadás miatt veszélyben érzi légterét, és sajtóértesülések szerint Ciprus is a Vaskupola egy egyszerűsített változatával védekezne egy esetleges török légicsapástól. Irán elleni védekezésül Szaúd-Arábia szintén megvehette a rendszert, de ezt az izraeli fél nem erősítette meg. India és Dél-Korea a Vaskupola mintájára fejlesztenek saját légvédelmi rendszert kínai, pakisztáni, illetve észak-koreai potenciális csapások ellen.

Magyarországhoz hasonlóan a radar megvásárlása mellett döntött Szingapúr, Kanada, Szlovákia és Csehország is.

Nyitókép: MTI/EPA