Az EU olyan egyezményt kötött, mint egy nagy katonai háború vesztese

Egyre nagyobb hullámokat ver az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodás, amelyből egyértelmű, hogy utóbbi jött ki nyertesen. Sebestyén Géza elemzése.

A németek rendkívüli bejelentését kommentálta, miszerint a német kormány fizeti a decemberi gázszámláját a lakosságnak. Csak azt felejtette el, hogy csődbe vitték az országot, amikor a baloldali kormányuk vezetett.
Dobrev Klárát megihlette Olaf Scholz azon Twitteres bejelentése, miszerint a német kormány kifizeti majd' mindenki gázszámláját decemberben. (Az intézkedés összesen kilencmilliárd euróba fog kerülni Olaf Scholzéknak – a szerk.)
Dobrev posztja teljes egészében, módosítatlanul így szól: „Ilyen, ha egy országot baloldali kormány vezet: a német kormány minden decemberi rezsiszámlát kifizet.”
2020-ban Németországban a lakosság 20,7%-a élt szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával, nálunk 19,4%. 2022-ben Németországban 9%-kal nőttek a minimálbérek, nálunk 20%-kal.
2022 első negyedévében Németországban az átlagkeresetek reálértéke 1,8%-kal, második negyedévben 4,4%-kal csökkent, nálunk viszont az első 8 hónapban mindig nőtt.
Elképesztő mértékben romlott a baloldali vezetés alatt hazánk munkaerőpiaci helyzete: négy év alatt kétszázezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, s így 2010-ben már alig több mint 3,7 millióan dolgoztak hazánkban. Szemléltetésképp érdekes adat, hogy csak Győr-Moson-Sopron megyében 2010-ben közel kétszázezren dolgoztak,
Összehasonlításképp, 2002 és 2006 közötti stagnálásunk közben, az unió többi tagállamában lendületesen bővült a munkaerőpiac. Az európai államok leköröztek bennünket, így 2010-re utolsó helyre kerültünk az országok sorrendjében.
Közben, a minimálbért is sikerült elinflálniuk: hazánkban már jóval a válság előtt, 2003-tól csökkent a minimálbér reálértéke, azaz a minimálbér inflációval korrigált értéke. A kétezres évek baloldali kormányai alatt összesen két évben sikerült javulást elérni, 2005-ben és 2006-ban. Nyolc évnyi kormányzás alatt ez az érték 2,5%-kal lett alacsonyabb. Magyarán: hiába volt a minimálbér nagyobb, az elinflálódott s kevesebbet ért 2010-ben mint 2002-ben.
A szegénység se javult: hazánkban például 2004 és 2010 között a teljes lakosság 28-32%-a élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának a fenyegetésében.
A Gyurcsány és Bajnai nevével fémjelzett kormányok gazdaságpolitikája minden harmadik magyart a szegénység kockázatába taszított.
Nyitókép: Mandiner Archív