A németek rendkívüli bejelentését kommentálta, miszerint a német kormány fizeti a decemberi gázszámláját a lakosságnak. Csak azt felejtette el, hogy csődbe vitték az országot, amikor a baloldali kormányuk vezetett.
Dobrev Klárát megihlette Olaf Scholz azon Twitteres bejelentése, miszerint a német kormány kifizeti majd' mindenki gázszámláját decemberben. (Az intézkedés összesen kilencmilliárd euróba fog kerülni Olaf Scholzéknak – a szerk.)
Dobrev posztja teljes egészében, módosítatlanul így szól: „Ilyen, ha egy országot baloldali kormány vezet: a német kormány minden decemberi rezsiszámlát kifizet.”
2020-ban Németországban a lakosság 20,7%-a élt szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával, nálunk 19,4%. 2022-ben Németországban 9%-kal nőttek a minimálbérek, nálunk 20%-kal.
2022 első negyedévében Németországban az átlagkeresetek reálértéke 1,8%-kal, második negyedévben 4,4%-kal csökkent, nálunk viszont az első 8 hónapban mindig nőtt.
Elképesztő mértékben romlott a baloldali vezetés alatt hazánk munkaerőpiaci helyzete: négy év alatt kétszázezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, s így 2010-ben már alig több mint 3,7 millióan dolgoztak hazánkban. Szemléltetésképp érdekes adat, hogy csak Győr-Moson-Sopron megyében 2010-ben közel kétszázezren dolgoztak,
Összehasonlításképp, 2002 és 2006 közötti stagnálásunk közben, az unió többi tagállamában lendületesen bővült a munkaerőpiac. Az európai államok leköröztek bennünket, így 2010-re utolsó helyre kerültünk az országok sorrendjében.
Közben, a minimálbért is sikerült elinflálniuk: hazánkban már jóval a válság előtt, 2003-tól csökkent a minimálbér reálértéke, azaz a minimálbér inflációval korrigált értéke. A kétezres évek baloldali kormányai alatt összesen két évben sikerült javulást elérni, 2005-ben és 2006-ban. Nyolc évnyi kormányzás alatt ez az érték 2,5%-kal lett alacsonyabb. Magyarán: hiába volt a minimálbér nagyobb, az elinflálódott s kevesebbet ért 2010-ben mint 2002-ben.
A szegénység se javult: hazánkban például 2004 és 2010 között a teljes lakosság 28-32%-a élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának a fenyegetésében.
A Gyurcsány és Bajnai nevével fémjelzett kormányok gazdaságpolitikája minden harmadik magyart a szegénység kockázatába taszított.
Nyitókép: Mandiner Archív
Az Estratos nevű cég, vagyis Ficsor Ádámnak az érdekeltsége félmilliárd forintot kapott még 2023-ban is a tengerentúlról, és ez a vállalkozás bukkant fel tavaly Magyar Péterék, korábban Gyurcsányék adatvédelmi nyilatkozatában is.
„Sajnos mindannyian érezzük a társadalmi és politikai feszültség fokozódását” – közölte az együttes.
Keleti szomszédunkban nem örülnek annyira a Brüsszel által kierőszakolt Bokros-csomagnak.
Ezzel a támogatott vállalkozások száma közel duplájára, 852-re nőtt.
Napóleon csak egyszer, egyetlen egyszer felejtett el rózsaszín bőrtangát húzni a Waterloo-i csata előtt, na, meg is lett az eredménye...
„Vigyázat, folytatja!” – írta Orbán Viktor.
Brüsszel az új gátak és víztározók építését hatásvizsgálatokhoz kötné.
„Ez az együttműködés egy rendkívül izgalmas és előremutató projekt, amely számtalan lehetőséget rejt magában, de a kezdeti időszakban mindenkitől türelmet kérünk.”
