A leletanyag legfontosabb elemeit a Budapesti Történeti Múzeumban is kiállítják.
A budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor a régészeti feltárás több különlegességet hozott felszínre: egy majdnem egészben megmaradt törökkori rézkancsót, Mátyás király ezüstdénárját, valamint értékes kerámia- és üveganyagokat találták a szakemberek – olvasható a Várkapitányság által kiadott közleményben.
Mint ismert, a Nemzeti Hauszmann Program keretében 2021-ben kezdődött az egykori József főhercegi palota visszaépítése. A historizáló stílusú építmény a Budavári Palotanegyed épületeihez hasonlóan megsérült a második világháborúban, de felújítás helyett ideológiai okokból 1968-ban felrobbantották és romjait a földdel tették egyenlővé.
Az újjáépítés megkezdése előtt az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően régészeti feltárással indultak a munkálatok. Az egykori főhercegi palota középkori telkek helyén épült, és bár felmenő falai nem maradtak meg, a pinceszint egyik fala alatt lejárót találtak a szakemberek. A természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezető lejáratot feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték törmelékekkel, feleslegessé vált használati tárgyakkal. Ebből a helyiségből került felszínre egy igen gazdag és különleges leletanyag.
A ritkaságok közé tartozik egy majdnem egészben megmaradt, csapott oldalú török kori rézkancsó, amelyből egykor kávét fogyasztottak, illetve egy hasonló darabhoz tartozó rézfedő.
Az érem másik oldalán Szűz Mária és a gyermek Jézus látható, körülötte „Patrona Hungariae” felirattal. Az úgynevezett Madonnás éremkép egészen 1939-ig meghatározó volt a magyar éremkibocsátásban – ismertették.
A gazdag kerámiaanyagból – talpastálak, egész kiöntőcsöves korsók, fajansz és porcelán csészék – említésre méltó egy szintén egyben fellelt, kívül-belül mázas kerámiakorsó, amelyből feltehetően vizezett bort ittak. Zöld színe a korban használt ólommázra utal, ez biztosította, hogy a folyadék ne szivárogjon át a cserépedény falán. Egy török kori üvegkarperec töredékét is megtalálták a régészek, ami az üveg sérülékenysége miatt szintén kiemelten jelentős felfedezésnek számít, hiszen ritka az ilyen nagy darabban fellelt ékszer. A leletanyagban azonosítottak egy táblajátékhoz tartozó, állati csontból készített kelléket is, amelyet kifúrtak és ólommal öntöttek ki – ezt feltehetően dobókockaként vagy figuraként használták.
A Várkapitányság megbízásából a feltárást a Budapesti Történeti Múzeum régészei végezték. A leletanyag legfontosabb elemeit az érdeklődők élőben is megcsodálhatják a Középpontban a középkor című kiállításon, amely december elején nyílik meg a Budavári Palotában lévő Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeumban – olvasható a közleményben.
Nyitókép: Keppel Ákos/BTM
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
Hunyadi fia, Mátyás király bátyja katonaember volt, ám nem örökölte apja megalkuvást nem ismerő természetét. Közreműködött Cillei likvidálásában, majd őt is elérte a végzete.
Ukrajna 15,5 milliárd dolláros IMF-hitelprogramja 2027-ben jár le.
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
Létrejött az ukrajnai újjáépítési befektetési alap is.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
