A Man még tavaly tavasszal letiltott mindkét profilommal, így csak itt tudok neki üzenni

Soha életemben egyetlen interjút sem diktáltak le nekem.

Hiszünk az általunk elvégzett munka minőségében, ezáltal pedig az európai bizottság pozitív elbírálásában. Interjú.
„Sok múlik a Magyarországnak járó uniós források hazahozatalán. A strasbourgi tárgyalásai után közelebb kerültünk a megoldáshoz?
A mostani tárgyalásoknak inkább kiegészítő szerepük van, hiszen az Európai Parlamentnek közvetlen, döntő szava nincs azokban az eljárásokban, amelyekben érintettek vagyunk. Ugyanakkor az EP közvetve a véleményével nagy mértékben befolyásolhatja a folyamatokat, amit a lengyelek példája is alátámaszt: amikor Varsó aláírta az Európai Bizottsággal a helyreállítási tervre vonatkozó megállapodást, egy sor teljesítendő feladat mellett per is zúdult a nyakába Mateusz Morawiecki kormányának. Ebből is okulva, a finisbe fordulva azért jöttem ki Strasbourgba, hogy találkozzak néhány olyan európai parlamenti képviselővel különböző pártcsaládokból, akik Magyarországgal szemben sarkos véleményeket fogalmaztak meg. A jelentős részüket sehogy sem tudnám meggyőzni, arról azonban nem tettem le, hogy velük is egy bizalomerősítő folyamat vegye a kezdetét. Ebbe a körbe tartozik Sophie in t Veld holland liberális képviselő, aki korábban azt vizionálta, hogy a Magyarországra és Lengyelországra vonatkozó jogállamisági eljárás az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság bukását is okozhatja, amiért a testület hátráltatja a mechanizmus alkalmazását. De hasonlóan éles hangú kritikus a finn Petri Sarvamaa, a korábbi lengyel uniós biztos Janusz Lewandowski, valamint a német Michael Gahler is, miközben mindhárman az Európai Néppárt képviselői.
Mennyiben erősíti meg a diplomáciai pozícióit, hogy a kormánynak már nemcsak ígéretei vannak Brüsszel felé, hanem időközben az Országgyűlésen is átmentek az EU-s vállalások?
Már a júniusi-júliusi tárgyalásaim sem voltak súlytalanok, most azonban erős alap volt azzal érkeznem az EP-be, hogy itthon a parlament kedden megszavazta azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Bizottsággal kötött megállapodások alapján nyújtottunk be. Ezen a téren az első és legfontosabb, hogy autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság. Erre építve a politikai ellenfeleim elé állhattam, hogy Magyarországban meg lehet bízni, mert nem csak a vállalásokban, hanem a teljesítésben is menetrendszerűen hozza az eredményeket.
A következő nagyobb fordulópont november közepe lesz, amikorra a hatóságnak már ténylegesen is fel kell állnia.
Eközben azonban zajlanak a tárgyalások a partnerségi megállapodás megkötéséről, amely a 2021-2027-es operatív programok terén a finanszírozáshoz való hozzáférést teszi majd lehetővé. Nem kevesebb, mint 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás (MFF) a tét, de ugyanígy zajlanak az egyeztetések a színfalak mögött a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásairól. Az utóbbinál eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna a támogatás, ez azonban Magyarország kiugróan magas tavalyi gazdasági növekedése és a bizottság újraszámolási mechanizmusa miatt 5,9 milliárdra csökkent, amelyhez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes hitel társulhat. Abban bízom, hogy novemberben-decemberben mindkét területen, tehát az MFF és az RRF esetében is alá tudjuk írni a megállapodást, azaz a karácsonyfa alá már oda tudjuk tenni az uniós forrásokat. Az operatív programok ügyében csak az Európai Bizottsággal kell egyezségre jutnunk, tehát eljárási szempontból ez egy egyszerűbb folyamat, a helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az EB csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell.
Eddig nem döntött a kormány, hogy a helyreállítási alapból az uniós hitelt is lehívja, csakhogy nagyot fordult a világ az elmúlt hónapokban, lényegében már a nyakukban van a recesszió. Azóta megfontolandó lehetőséggé »szelídült« ez az opció?
Megfontolandó lehetőség. Jómagam mellette vagyok, ha rajtam múlna, felvennénk az uniós hitelt. Még nem járt le a határidő, amíg hivatalosan bejelenthetjük, hogy élünk-e a lehetőséggel vagy sem, a kapu nyitva áll, 2023-ig kell csak nyilatkoznunk, ahogy ezt a kormány már többször is nyilatkozta. Érdemes mérlegelni, hogy folyamatosan változik a gazdasági környezet, egyre kevesebb olcsó finanszírozási csatorna érhető el, így ez a kölcsön a kedvező kondíciói miatt vonzó opció lehet számunkra.”
Fotó: Mandiner/Földházi Árpád