Azon vagyunk, hogy a karácsonyfa alá már odatehessük az uniós forrásokat
„Sok múlik a Magyarországnak járó uniós források hazahozatalán. A strasbourgi tárgyalásai után közelebb kerültünk a megoldáshoz?
A mostani tárgyalásoknak inkább kiegészítő szerepük van, hiszen az Európai Parlamentnek közvetlen, döntő szava nincs azokban az eljárásokban, amelyekben érintettek vagyunk. Ugyanakkor az EP közvetve a véleményével nagy mértékben befolyásolhatja a folyamatokat, amit a lengyelek példája is alátámaszt: amikor Varsó aláírta az Európai Bizottsággal a helyreállítási tervre vonatkozó megállapodást, egy sor teljesítendő feladat mellett per is zúdult a nyakába Mateusz Morawiecki kormányának. Ebből is okulva, a finisbe fordulva azért jöttem ki Strasbourgba, hogy találkozzak néhány olyan európai parlamenti képviselővel különböző pártcsaládokból, akik Magyarországgal szemben sarkos véleményeket fogalmaztak meg. A jelentős részüket sehogy sem tudnám meggyőzni, arról azonban nem tettem le, hogy velük is egy bizalomerősítő folyamat vegye a kezdetét. Ebbe a körbe tartozik Sophie in t Veld holland liberális képviselő, aki korábban azt vizionálta, hogy a Magyarországra és Lengyelországra vonatkozó jogállamisági eljárás az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság bukását is okozhatja, amiért a testület hátráltatja a mechanizmus alkalmazását. De hasonlóan éles hangú kritikus a finn Petri Sarvamaa, a korábbi lengyel uniós biztos Janusz Lewandowski, valamint a német Michael Gahler is, miközben mindhárman az Európai Néppárt képviselői.
Mennyiben erősíti meg a diplomáciai pozícióit, hogy a kormánynak már nemcsak ígéretei vannak Brüsszel felé, hanem időközben az Országgyűlésen is átmentek az EU-s vállalások?
Már a júniusi-júliusi tárgyalásaim sem voltak súlytalanok, most azonban erős alap volt azzal érkeznem az EP-be, hogy itthon a parlament kedden megszavazta azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Bizottsággal kötött megállapodások alapján nyújtottunk be. Ezen a téren az első és legfontosabb, hogy autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság. Erre építve a politikai ellenfeleim elé állhattam, hogy Magyarországban meg lehet bízni, mert nem csak a vállalásokban, hanem a teljesítésben is menetrendszerűen hozza az eredményeket.
A következő nagyobb fordulópont november közepe lesz, amikorra a hatóságnak már ténylegesen is fel kell állnia.
Eközben azonban zajlanak a tárgyalások a partnerségi megállapodás megkötéséről, amely a 2021-2027-es operatív programok terén a finanszírozáshoz való hozzáférést teszi majd lehetővé. Nem kevesebb, mint 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás (MFF) a tét, de ugyanígy zajlanak az egyeztetések a színfalak mögött a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásairól. Az utóbbinál eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna a támogatás, ez azonban Magyarország kiugróan magas tavalyi gazdasági növekedése és a bizottság újraszámolási mechanizmusa miatt 5,9 milliárdra csökkent, amelyhez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes hitel társulhat. Abban bízom, hogy novemberben-decemberben mindkét területen, tehát az MFF és az RRF esetében is alá tudjuk írni a megállapodást, azaz a karácsonyfa alá már oda tudjuk tenni az uniós forrásokat. Az operatív programok ügyében csak az Európai Bizottsággal kell egyezségre jutnunk, tehát eljárási szempontból ez egy egyszerűbb folyamat, a helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az EB csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell.
Eddig nem döntött a kormány, hogy a helyreállítási alapból az uniós hitelt is lehívja, csakhogy nagyot fordult a világ az elmúlt hónapokban, lényegében már a nyakukban van a recesszió. Azóta megfontolandó lehetőséggé »szelídült« ez az opció?
Megfontolandó lehetőség. Jómagam mellette vagyok, ha rajtam múlna, felvennénk az uniós hitelt. Még nem járt le a határidő, amíg hivatalosan bejelenthetjük, hogy élünk-e a lehetőséggel vagy sem, a kapu nyitva áll, 2023-ig kell csak nyilatkoznunk, ahogy ezt a kormány már többször is nyilatkozta. Érdemes mérlegelni, hogy folyamatosan változik a gazdasági környezet, egyre kevesebb olcsó finanszírozási csatorna érhető el, így ez a kölcsön a kedvező kondíciói miatt vonzó opció lehet számunkra.”
Fotó: Mandiner/Földházi Árpád
Összesen 50 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bejelentkezés