A rejtőzködésük globális jelenség, amely egyaránt igaz Brazíliára, az Egyesült Államokra és Magyarországra.
„Hétfő reggel sokként hatott a progresszív közvéleményre a hír, miszerint Luiz Ináció Lula da Silva brazil szélsőbaloldali politikus csupán 4 százalékkal győzte le Jair Bolsonarót, a hatalmon levő jobboldali elnököt az elnökválasztási versenyben.
A megrázkódtatás magyarázata az, hogy a közvélemény-kutatások hetek óta Lula fölényes győzelmét vetítették előre. Lula az előzetes mérések szerint a szavazók 50, míg Bolsonaro legfeljebb 36 százalékra számíthatott.
Vasárnap este aztán hatalmas csalódás érte a baloldalt Brazíliavárostól Budapestig. Jámbor Bandi egy szombat esti posztjában arról értekezett, hogy jó esélyt lát arra, hogy Lula, az ártatlanul meghurcolt munkásmozgalmi hős akár az első fordulóban megnyerheti az elnökválasztást.
A választók azonban nem támasztották alá Jámbor várakozásait, és a legalább két számjegyű különbség, amit Lula javára mértek, nem jött be.
Pedig a kutatások azt mutatták, hogy Bolsonaro elutasítottsága stabilan 50 százalék felett állt, illetve az elnöknek nem volt választói tartaléka, melyet mozgósítani tudott volna az október eleji választásokra. Egy neves brazil közvélemény-kutató közvetlenül a választás előtt adta közre az említett, Lula javára 50-36-os győzelmi arányt mutató mérést. De azt megelőzően is mindig harminc százalék körül mérték a brazil elnököt, ellenfelét pedig a bűvös 50 százalék közelében.
Aztán kiderült, hogy Bolsonarónak mégis van némi társadalmi tartaléka. A felmérésekhez képest több mint 10 százalékkal több szavazatot gyűjtött: összesen 51.071.277 brazil szavazó bizalmát nyerte el. Ez a szám sehogy nem igazolja vissza Bolsonaro népszerűtlenségének mítoszát.
A hozzáértő társadalommérnökök szerint az előzetes felmérések azért mutattak torz képet, mert a megkérdezettek közül számos állampolgár, szegények és gazdagok, iskolázottak és kevésbé pallérozott elmék nem a valódi politikai preferenciájukat vallották meg. Azaz eltitkolták, hogy valójában Bolsonaróra voksoltak a választásokon.”
Nyitókép: EVARISTO SA / AFP
Az év végéhez közeledve a Makronóm Intézet elemzői összegyűjtötték 2024 fontosabb nemzetközi gazdasági és geopolitikai történéseit. Azokra fókuszáltak, amelyek jelentősen befolyásolták a globális és a magyar gazdaságot. Cikkükben megkísérlik megjelölni a 2025-ös esztendő mérföldköveit is.
Átszabta az USA politikai térképét Donald Trump. A Republikánus Párt ma sokszínűbb, mint valaha, a protestáns keresztényektől a latinó és fekete munkásosztályig bővült a konzervatív tábor. Társadalmi körképünk a változó Egyesült Államokról.
Az emberiség történelme 2024-ben sem ért véget. Szerencsére. A változások azonban drámaiak, világrendünk recseg-ropog, s az év végén is látszik: senki nem tudhatja biztosan, mit hoz a közeljövő.
A több mint tíz éve elhunyt Csurka István ellen elkövetett karaktergyilkossággal sikerült a feje tetejére állítani az igazságtétel kérdését is. Mások mellett ez is napirenden volt a kilencven évvel ezelőtt született drámaíró-politikus munkássága előtt tisztelgő konferencián.
A megválasztott amerikai elnök szerint sok kanadai szeretné ezt.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Magyarország több eredményt ért el ebben a fél évben, mint, amennyi máskor két-három év alatt születik.
Az olasz lap szerint komoly a nyomás Brüsszelen.
