Putyin Koszovóban értette meg, hogy ideje elkezdeni az előrenyomulást

2022. szeptember 30. 12:16

Ezt követően indult az orosz hadsereg megerősítése, majd jött Grúzia megtámadása, a Belorusszia feletti kontroll bebiztosítása. Interjú.

2022. szeptember 30. 12:16
null
Tim Marshall
24.hu

Ön 1999-ben Koszovóból tudósított, amikor a balkáni rendezésből kihagyott, és emiatt frusztrált oroszok aktivizálták magukat, és egy évtizednyi jelentéktelenség után bevonultak egy zászlóaljjal Pristinába, hogy megelőzzék a földi NATO-erőket. „Az oroszok bejöttek a városba és ezzel visszatértek a világ színpadára” – írta akkori cikke címében, és később is beszélt arról, hogy ez az esemény meghatározó szerepet játszott az egy éven belül elnökké választott Putyin gondolkodásában. Milyen tanulságot vont le ebből Putyin?

Azt, hogy végre lehet hajtani döntő fontosságú tetteket, és ha kellően agresszíven lépsz fel, a nyugati erők nem fognak szembeszállni veled. Hiszen az oroszoknak elég volt kétszáz katona, hogy visszatérhessenek kisebb tényezőként egy olyan térségbe, ahol korábbi komoly befolyásukat elvesztették. Szerintem tehát 1999 volt a fordulópont a nagyhatalmi ambíciók terén, a megelőző tíz évet visszavonulással töltötték, egyre csak gyengültek. A pristinai bevonulás idején Putyin magas rangú elnöki tanácsadó volt, és minden bizonnyal ő volt az egyik orosz tisztviselő, aki arra buzdította Jelcint, hogy muszáj lépniük.

A tanulság az volt, hogy a hosszas visszavonulás után itt az ideje elkezdeni az előrenyomulást.

Ezt követően indult az orosz hadsereg megerősítése, majd jött Grúzia megtámadása, a Belorusszia feletti kontroll bebiztosítása. Láttuk, hogyan próbálja Putyin őrizni vagy visszaszerezni az orosz befolyást a közép-ázsiai országokban és Ukrajnában. Aztán 2014-ben elcsatolták a Krímet, és kirobbantak a harcok Kelet-Ukrajnában, ami visszaigazolta a korábbi tanulságot egy sokkal magasabb szinten: ha előretörünk, az ellenfeleink nem mernek sokat tenni ellenünk. Persze nem maradt el teljesen a reakció: a Krím elcsatolása után szankciókkal sújtották Oroszországot, illetve nagyon korlátozottan elindult Ukrajna támogatása fegyverekkel, az Egyesült Királyság ezt már 2014-ben megkezdte. De ezek távol voltak attól a szinttől, amitől Oroszország azt érezhette volna: nem úszhatja meg ugyanezt még egyszer. Szóval az agresszív, putyini külpolitika kiteljesedése egy hosszú folyamat volt, de meggyőződésem, hogy az egész Koszovóban indult.”

Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Gavriil Grigorov

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kofidisz Fapadopulosz visszatért
2022. szeptember 30. 17:53
A judeoglobalista hálózat a Grúz-Orosz háborút használta az ukrajnai projekt főpróbájaként.
Kofidisz Fapadopulosz visszatért
2022. szeptember 30. 17:49
Az oroszok támadták meg Grúziát? Én nem így emlékszem. Ez nettó hazugság. Még a Wikipédia is másképp tudja: "Az orosz–grúz háború vagy dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Grúzia 2008. augusztus 7-én, a pekingi olimpia megnyitására időzítve, váratlan támadást intézett a Dél-Oszétiában állomásozó orosz békefenntartó erők ellen azzal céllal, hogy a Grúzia által magáénak vallott területet elfoglalja. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség, a grúz támadás pillanatában az orosz hadsereg már Dél-Oszétia (azaz Grúzia) területén volt. Az Európai Unió Heidi Tagliavini svájci diplomatanő által vezetett vizsgálóbizottsága 2009. szeptember 30-án kiadott hivatalos jelentése megállapította: a háborút Grúzia kezdte, a grúz állítások az előzetes orosz támadásról hamisak."
annamanna
2022. szeptember 30. 17:43
"Tehát a Dél-kínai-tenger marad a fő veszélyzóna, mert nemcsak az amerikaiak járőröznek előszeretettel arrafelé, de az ausztrálok, a japánok is komolyan érdekeltek abban, hogy a nemzetközi vizek nyíltak, biztonságosak és függetlenek maradjanak. Sok figyelmet nem kapott a hír, de a britek is küldtek oda tavaly egy repülőgép-hordozót, ami nagyon egyértelmű jelzés, hol látják az érdekeltségeiket. A franciák hadihajót küldtek, és ebben követték őket a kanadaiak, a hollandok, sőt, még a németek is. Tehát ami ott történik, nemcsak a Dél-kínai-tenger és a Csendes-óceán nyugati térségében lévő országok ügye. Világszerte sok ország tekint úgy ezekre a vizekre, mint stratégiai fontosságú térségre. Itt van a legnagyobb esélye egy újabb nagy háború kirobbanásának."
csulak
2022. szeptember 30. 17:16
az USA elorenyomulasarol mikor irsz?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik