Közben az orosz nyelv használata kampánytéma lett, van aki szerint az oroszok nem is akarnak a társadalom teljes jogú tagjaivá válni.
Mélyül a szakadék a szombati lett parlamenti választások előtt a lett többség és az orosz ajkú kisebbség között. A hét hónapja tartó háború miatt Krisjanis Karins miniszterelnök jobbközép kormánya arra törekszik, hogy korlátozza az orosz nyelv használatát. „Mi volt az akadálya annak az elmúlt harminc évben, hogy az oroszul beszélők megtanulják az államnyelvet?
Ha nem tetted, nem akarsz a társadalom teljes jogú tagja lenni”
– mondta a héten a Reutersnek Rihards Kols, a konzervatív Nemzeti Szövetség párt helyettes vezetője.
Mindeközben Lettországban évente több tízezer orosz ajkú lakos gyűlik össze az egyik rigai emlékmű körül május 9-én, hogy megemlékezzenek a második világháborúban aratott szovjet győzelemről. Az orosz-ukrán háború óta betiltották a gyülekezést, az emlékművet pedig a kormány kérésére
Korábban az orosz televíziós közvetítéseket is betiltották, valamint a kormány fokozatosan megszüntette az orosz nyelvű oktatást. A Lettországban élő oroszok közül azonban sokan úgy érzik, hogy elveszítik helyüket a társadalomban. „Sok orosz jelenleg nem érzi magát lelkileg jól Lettországban” – mondta Arnis Kaktins szociológus a Reutersnek.
(MTI/Reuters)
Nyitókép: Riga, 2022. augusztus 23.
Munkagéppel bontják a Győzelem parkjában található szovjet emlékművet Riga belvárosában 2022. augusztus 23-án. A szoborcsoport a náci Németországot legyőző Vörös Hadseregnek állít emléket. Az emlékművet 1985-ben építették, amikor Lettország még a Szovjetunió része volt.
MTI/EPA/Toms Kalnins
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Kiderült, miről hallgat a kijevi vezetés: a BBC riportja lerántotta a leplet a rendszer kegyetlenségéről. Az utcáról elhurcolt, majd öngyilkosságba hajszolt férfiak családjai semmit sem kapnak: nincs kártérítés, nincs katonai tiszteletadás, sőt, még a temetést is megtagadják Ukrajnában.
