Jogállamban élünk, ezért szabad Gyurcsány

„Adjuk meg Gyurcsánynak is, ami Gyurcsányé: felépítette a legerősebb ellenzéki pártot, amely támogatottsága ugyan üvegplafon alatt tartott, lévén nyugdíjas-munkásőrökből egységnyi mennyiség adott, de a teljesítmény akkor is teljesítmény.

Persze sokan feltehetik a kérdést, hogy miért nem sikerült elszámoltatni. Ennek nagyon egyszerű oka van: azért, mert Magyarország jogállam. Ez a legadekvátabb érv a sok brüsszeli baromságra. Mert hiába tudjuk – nem sejtjük, tudjuk –, hogy például mi történt a maga valóságában 2006-ban, ez nem jogi kategória. Jogi kategóriához az kell, hogy bizonyítékok kétségbevonhatatlan, bonthatatlan láncolata álljon fent. Mindenkor szükséges a számonkéréshez. Tetszik vagy sem, Feri nem hülye. Akkor sem volt és most sem az. Ez pedig igencsak szűkre szabja a lehetőségeket. Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy sokan tudták, miket művel Al Capone. Felelősségre vonásához mégis az kellett, hogy legalább az adócsalást rá tudják bizonyítani. Pedig mennyi mindent tett még azon kívül is, igaz?

AZONBAN MÉG EGYSZER: A JOGÁLLAM AZ JOGÁLLAM. AZ UTOLSÓ BŰNÖZŐNEK, A SZENTNEK ÉS FERINEK IS.

A legbiztosabb ezért, ha azt tesszük, amit eddig: minden eszközt felhasználunk arra, hogy Gyurcsány Ferenc soha többet ne térhessen vissza a hatalomba. A végén nem árt még egyszer visszatérni a gyurcsányi árnyékkormányra, amin persze reflexből nevethetünk is, mert eléggé kétségbeesett, szánalmas egy valaminek tűnik a sokadik, földbedöngölő vereség után, minekutána a legutóbbinak is csak pár hónapja, azzal hülyének nézni a saját választóikat, hogy kormányképességet hazudnak, meg eleve, magukat bármire is esélyesnek mutatják, de ez túl egyszerű volna. Komolyan kell ezt vennünk, mert Gyurcsány pontosan az országlásával mutatta meg, hogy mire képes, ha hatalomra kerül. Ha kinevetjük, olybá’ tűnik, mintha komolytalannak tekintenénk. Gyurcsány és galerije pedig minden, csak nem komolytalan és ameddig a közéletben tevékenykednek és választásokon indulnak, elvi esélyük mindig lesz arra, hogy közhatalmat szerezzenek.

Ha rámutatunk arra, kik ők és akármilyen nehéz is, de erőt véve magunkon, komolyan is vesszük a veszélyt, akkor – és itt ismétlem magamat, de okkal – soha, de soha nem térhetnek vissza.”

Fotó: Mátrai Dávid