Az Európai Unió egyre mélyebbre ássa magát a hidegháborúban

„Néhány nappal ezelőtt strasbourgi beszédében Ursula von der Leyen megnevezte azokat az országokat, amelyeket mielőbb szeretne az Európai Unió tagjai között látni. Az uniós tagságra régen váró nyugat-balkáni országokat csak így, egyenként nem részletezett tömbként említette. Három ország érdemelte ki azt, hogy az Európai Bizottság elnöke név szerint is megnevezze őket: Ukrajna, Moldova és Grúzia. Érdekes és fontos névsor, sokat elárul arról a jövőről, amely felé ez az uniós vezetés irányítaná Európát.

A három ország három karakteres kérdésben hasonlít egymáshoz. Mindhárom területén vannak olyan területek, enklávék, amelyek orosz ellenőrzés vagy befolyás alatt állnak, s amelyeket ezek az országok akár fegyveresen is szeretnének felszabadítani. Így

Felvételükkel az Európai Unió még mélyebben beleássa magát egy olyan hidegháborúba Oroszországgal, amelyből bármikor igazi háború is lehet.

Igaz persze, hogy az Európai Unió már korábban is felvett egy, részben idegen hatalom által megszállt országot. Ciprus úgy lett uniós tagállam, hogy területének közel negyven százaléka felett egy másik állam gyakorolja a hatalmat, immár negyvennyolc esztendeje. Ez sem zavarja az uniót abban, hogy úgy tegyen, mintha a Ciprusi Köztársaság az egész sziget ura és egyetlen képviselője lenne. Egyéni ízlésünkön múlik, hogy ezt erkölcsi kiállásnak vagy álszentségnek tartjuk. Így a politikai érdek Ukrajna, Moldova és Grúzia esetében is felülemelkedhet azon a klasszikus elven, hogy az állam azonos a hatalmában tartott földterülettel.”

Nyitókép: Frederick Florin / AFP