A Beneš-dekrétumok alapján még manapság is sor kerül vagyonelkobzásokra Szlovákiában. A most szeptemberi ítélet viszont némi reményt jelenthet.
2020. május 19-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát a Bosits kontra Szlovákia ügyben – tájékoztatta a ma7 szerkesztőségét Keszegh Tünde, a Bosits és társai jogi képviselője. A szlovák állam azonban a döntés után sem adta fel a küzdelmet a szlovák bíróságokon. Továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy az állam a jogos tulajdonosa az erdőnek és nem a tulajdoni lapon vezetett Bosits és társai. A bíróságok előtt az ügy 2022. szeptember 6-án, másodszor is jogerősen lezárult, mégpedig Bosits és társai javára.
A bíróságok kimondták, hogy az állam köteles nemcsak figyelembe venni, hanem végre is hajtani minden olyan strasbourgi döntést, mely szerint jogsértés történt és az állami szervek kötelessége visszaállítani a jogsértés előtti állapotot.
Az ügy 2009-ben indult Bosits és társai ellen a Bártfai Járásbíróságon a szlovák állam keresete alapján. Azt állították, hogy az érintett erdő jogos tulajdonosa a szlovák állam. Bosits és társai az állam szerint nem lehetnek a jogos tulajdonosok, hiszen az állam a Beneš-dekrétumok alapján 1946-ban elkobozta a felmenőiktől az érintett erdőterületet. Ennek egyetlen oka az volt, hogy a felmenők magyar nemzetiségűek voltak. 2013-ban
A bírósági perbe azonban 2014-ben beavatkozott Szlovákia főügyésze. A már jogerős döntés ellen beadott egy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, ami alapján a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 2015-ben megsemmisítette a jogerős bírósági döntéseket.
A strasbourgi bíróság 2020. május 19-én kimondta, hogy a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát.
A bíróság ugyan nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, viszont először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában.
Az elsőfokú bíróság 2021-ben újból elutasította az állam keresetét. A szlovák állam fellebbezést nyújtott be, melyet nemrég a másodfokú bíróság elutasított. Az ügy 13 év után, másodszor is jogerősen lezárult, mégpedig Bositsék javára.
Az elsőfokú és a másodfokú bíróság döntéshozatalánál elismerte Bositsék jogi érvelését, miszerint Szlovákia köteles végrehajtani a strasbourgi döntést és ezt az adott esetben egyetlen módon tudja megtenni: ha a bíróság visszaállítja a jogsértés előtti jogi állapotot, azaz meghozza ugyanazt a döntést, melyet már egyszer meghozott.
A bíróságok hangsúlyozták a strasbourgi döntés jogi jelentőségét és súlyosságát és levonták az ebből eredő következtetéseket. Hangsúlyozták, hogy Szlovákia Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény aláírásával és ratifikálásával vállalta, hogy
A bíróságok kiemelték, hogy az állam köteles végrehajtani a strasbourgi döntést, mégpedig olyan intézkedés meghozatalával, amellyel eltávolítja a jogsértés negatív következményeit és visszaállítja a panaszos számára a jogsértés előtti állapotot.
Nyitókép: MTI Fotó, Nándorfi Máté
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A hatóság elutasította a felvidéki magyar politikusok önfeljelentését.
Most már nem titkolózik az orosz elnök.
Ez már kabaré.
Az Európai Bizottság elnöke egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az Európai Bizottság közlése szerint nincs ok aggodalomra.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Magabiztos győzelem helyett a CDU lényegben saját hibái miatt veszítette el a választásokat úgy, hogy néhány hónappal ezelőtt kétszámjegyű előnnyel vezetett a felmérésekben. Dobrowiecki Péter írása.
