Az amerikai szál láthatóan erős az ellenzék kormányfő-jelöltjénél, már két évvel ezelőtt is a tengeren túlról kért segítséget az Orbán-kormány megdöntéséhez. MZP legutóbb egy interjúban szólta el magát, de korábban sem adott magyarázatot egyes kampányfinanszírozási kérdésekre.
Lépten-nyomon derülnek ki újabb furcsaságok Márki-Zay Péter kampány-támogatásairól.
A baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje legutóbb a Magyar Hang egyik podcast műsorában szólta el magát, amikor arról beszélt, hogy nemsokára nyilvánosságra hozza a 42 ezer sorból álló, soha nem látott részletességű elszámolást a kampányról, de még júniusban is
amit rögzíteni és elszámolni kellett. MZP szerint lehetséges, a végén már maradék is lesz.
Mint kiderült, az összeget a demokrácia védelmére felesküdött Action for Democracy nevű amerikai alapítvány utalta át a Mindenki Magyarországa Mozgalom bankszámlájára. Márki-Zay azt is elismerte, hogy ettől a szervezettől már korábban is kaptak három-négy nagyobb tételt. A februárban létrehozott amerikai szervezet ügyvezető igazgatója egyébként Bajnai Gordon korábbi főtanácsadója, Korányi Dávid, aki már egy jó ideje aktívan kiveszi a részét a honi baloldal nemzetközi kapcsolatainak alakításából. Nem mellesleg Karácsony Gergely egyik szoros munkatársa az elmúlt években. A Magyar Nemzetnek Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta,
Hozzátette, Márki-Zayék visszaéltek a joggal, amikor egy egyesület számlájára kapták külföldről a pénzt. Hiszen az összeget vélhetően a választási kampányra költötték.
Az amerikai szál már többször felbukkant Márki-Zay támogatása körül, ami nem kizárható módon a hódmezővásárhelyi polgármester ott megalapozott kapcsolataira vezethetők vissza. A baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje ugyanis a kétezres évek elején öt évig élt családjával Kanadában majd az Egyesült Államokban, mielőtt 2009-ben hazatért volna szülővárosába.
A tengerentúli kapcsolatok ápolásában nagy segítséget nyújtott neki a korábban független országgyűlési képviselő Kész Zoltán, aki 2018-ban egyik alapítója lett a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak. Kész 2000-2001 között Fulbright-ösztöndíjasként amerikai történelmet tanított Kaliforniában, 2006-ban pedig ösztöndíjasként hat hónapig pedagógiát tanult Buffalóban.
Talán nem véletlen, hogy Márki-Zay őt vitte magával 2019-ben, amikor az USA-ba látogatott. Az MMM vezérei azzal büszkélkedtek, hogy Washingtonban az amerikai kormány külügyi képviselőivel találkoztak, részt vettek a Soros György által is támogatott German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésén, és találkoztak a Magyarországot szintén előszeretettel kritizáló Helsinki Bizottság képviselőivel. Márki-Zay egy nyilatkozatában azt is elismerte:
Később kiderült, hogy az érintettek kissé eltúlozták a látogatás jelentőségét, arra mindenesetre nem válaszoltak sem a Mandinernek, sem más médiumoknak, hogy kötöttek-e bármilyen anyagi-jellegű megállapodást és ha igen, az miről szólt.
Márki-Zay kampánykötései körül egyébként is voltak kérdőjelek, februárban írtunk például arról, hogy a kormányfő-jelölt már csaknem 50 millió forintot költött Facebook-hirdetésekre, csakhogy vagyonnyilatkozata alapján nem világos, hogy ezt miből finanszírozta.
„Nem tudtam, de nagyon örülök nekik, hogy ők fizették az ebédünket” – válaszolta Márki-Zay Péter márciusban a Mediaworks–Hírcentrum kérdésére, mikor kiderült, hogy Bajnai Gordon egykori miniszterelnök és volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám cége, a DatAdat fizethette az egyik éttermi számláját. Legalábbis a sajtóhírek szerint.
Márki-Zay korábban is elismerte, hogy
de tudomása szerint a cég dolgozott a DK-nak és Karácsony Gergelyéknek is. Ebben aligha tévedett.
A kormánypártok is válaszokat vártak ezek után a miniszterelnök jelölttől, egyebek mellett arra, pontosan mennyi pénzt kapott külföldi forrásokból a kampányára, milyen munkákkal bízta meg a DatAdatot, és mennyit fizetett érte?
Meglepő módon a kampány finanszírozás átláthatatlansága az említett Kész Zoltánnál is kiverte a biztosítékot, aki májusban nyílt levelet tett közzé Facebook-oldalán, számon kérve a tételes elszámolást.
Kész ettől azt várta, hogy „fillérre pontosan megtudjuk, hogy mire költötte el az MMM a támogatók pénzét, illetve kiderül a nyilvánosság számára az is egyértelműen, hogy az adományozóktól a kampányra átutalt támogatásokból a megmaradt összeget milyen módon juttatja vissza az MMM az adományozókhoz.”
Fotó: Márki-Zay Péter Facebook-oldala
A nyomozástaktikai szempontokat politikai szempontok nem írhatják felül, a szükséges nyomozati cselekmények sorrendje és ideje fogja meghatározni, hogy mikor tudja az ügyészség a közvéleményt tájékoztatni – közölte a Legfőbb Ügyészség annak kapcsán, hogy Magyar Péter ultimátumot intézett hozzájuk az aranykonvoj ügyében.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
A rapper 1956-hoz hasonlította az idei választásokat.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Kérem a szolgálatkész miniszterelnököt, úgy is mint öccsének szolgálatkész fivérét, magyarázza már el ezt a dolgot. Francesca Rivafinoli írása.
Ismert, a miniszterelnök a napokban úgy fogalmazott: „mi leszünk a kiadók, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni”.
Az LMP és az Ab volt elnöke beszélt a testület jövőjéről.
